Szolidaritás: csak a cső tört el?
Csütörtökön – úgy száz-százötven fő részvételével – civil országértékelő tanácskozást rendeztek, jövő szombaton pedig a Kossuth térre meghirdetett tüntetésre várják mindazokat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.
– Az adóhivatal a millások pénzügyeit vizsgálja, az országértékelő helyszínén pedig csőtörés miatt a rendezvény idejére elzárták a vizet, vagyis: a hatalom mindent megtesz, hogy ellenfeleit nehéz helyzetbe hozza – mondta első felszólalóként némi iróniával a hangjában Kónya Péter, a mozgalom társelnöke. Azt hangoztatta: bízik benne, hogy hagyományt teremtenek, és ha kormányra kerülnek, lesznek más civil szerveződések, amelyek őket értékelik majd.
Kónya szerint az elmúlt évtizedekben számos probléma halmozódott fel, és a Fidesz szinte mindenkinek ígért valami biztatót. A valóságban viszont inkább csak az ellentéteket szította, hiszen egyes társadalmi csoportokat – a munkanélkülieket, a kisebbségeket, a nyugdíjasokat – szembeállította más rétegekkel. Ráadásul szerinte a szociális és nyugdíjkiadások csökkentésével biztosítottak a felső tíz százalék számára kedvezőbb életfeltételeket.
Petschnig Mária Zita közgazdász kizárólag a számokkal operálva próbálta bizonyítani: Magyarország minden fontosabb gazdasági mutatót tekintve bajban van. A GDP növekedése tavaly 1,7 százalékos volt ugyan, de e mutatót tekintve a térségben sereghajtók vagyunk. Ráadásul nálunk egyre kevesebbet költenek beruházásokra, s azokat is nagyrészt külföldi forrásokból finanszírozzák.
Csökken a belső kereslet, és a szakértő szerint a költségvetési hiányt csak azért sikerült a három százalék közelében tartani, mert az egyensúlyt egyszeri tételekkel – a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításával és ágazati különadók kivetésével – javították. Ezek nélkül a hiány több mint hatszázalékos lenne.
Az országnak volt egy jó alkotmánya, amelyet egészen váratlanul leromboltak – hangoztatta Majtényi László volt adatvédelmi biztos. Így szerinte ma egyetlen igazán független intézménynek csak a jegybank tekinthető. Azt ugyan nem vitatta, hogy az új alaptörvény a jogállamiság minimumfeltételeit biztosítja, de az Alkotmánybíróság korábban ennél magasabbra tette a mércét.
A tanácskozás után most nem viszi el senki a szónokot – mondta –, tehát még lehet szabadon beszélni, de a korábban deklarált jogok korlátozása miatt addig érdemes szót emelni, amíg attól nem fosztanak meg senkit.
