A pesszimista várakozás szerint azonban ennél több, akár 30-35 ezer hallgató is eltűnhetett a rendszerből, azaz ennyien tettek le arról, hogy az új felsőoktatási rendszerben megkezdjék tanulmányaikat.

Döntéshozók a Fazekas gimnáziumban FOTÓ: MÓRICZ SIMON

Nevük elhallgatását kérő szakemberek 110 és 120 ezer közé várják a jelentkezők végleges számát, amiről hivatalos adatokat mára ígér az Oktatási Hivatal. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és a fideszes oktatáspolitikus, Pokorni Zoltán a hét elején a parlamentben azt mondta, kis visszaesés ugyan tapasztalható a jelentkezésekben, de a szám nem alacsonyabb, mint a szocialista kormány utolsó évében.

A kormányváltás 2010-ben volt, abban az évben a Felvi.hu adatai szerint 140 308 diák adta be a jelentkezését. Tavaly pedig 140 953 fiatal próbált szerencsét. A kormánypárti politikusok hétfőn még csak az elektronikus úton beadott jelentkezések számát ismerhették, ami valóban nem tér el az elmúlt két év adataitól. Azzal viszont, hogy hányan adták fel postai úton a jelentkezési lapjukat, az Oktatási Hivatalban és az oktatási államtitkárságon is csak most szembesülnek. – Drasztikus csökkenés ugyanis itt tapasztalható – fogalmaz forrásunk.

Hoffmann Rózsa két héttel ezelőtt Hiller István szocialista képviselő kérdésére a parlamentben még azt a választ adta, hogy – idézzük – „jelenlegi információink alapján semmilyen veszély nem leselkedik a jelentkezésre”. Valószínűleg tévedett: a rendszerből eltűnt diákokat vagy a röghöz kötés, esetleg a tandíj, vagy a keretszámok drasztikus szűkítése, vagy mindez együtt riasztotta el attól, hogy beadják felvételi kérelmüket.

Ebben semmi meglepő nincs: a tandíj lehetséges bevezetésének hírére, illetve a felsőoktatásban történő nagyobb változások, viták hatására általában is csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma. Így volt ez a Bokros-csomag idején, amikor szintén megcsappant a jelentkezők érdeklődése, ezt a folyamatot épp a Fidesz törte meg 1998-ban, amikor eltörölte a tandíjat. 2001 és 2011 között a jelentkezők számát elemezve jól látható, hogy 2003-ban és 2004-ben volt csúcson a tovább tanulni vágyók száma – e ponttól viszont, elsősorban a demográfiai folyamatok hatására, érzékelhető a csökkenés.

Ez drasztikus volt 2008-ban, aminek az okai összetettek: egyfelől a 2004-ben indított nyelvi előkészítő évfolyamosok a plusz egy nyelvi év miatt ekkor még nem érettségiztek, de a családok döntéseit kétségkívül befolyásolták a tandíjjal kapcsolatos viták is. A Fidesz ellenzékben egyértelműen a tandíjjal magyarázta a jelenséget.

Hoffmann Rózsa persze erre azt válaszolja, hogy „amit bevezettünk, az nem tandíj”. Ennek ellenére meglehet, hogy a fiatalok mégis annak értelmezik azt, hogy a tavalyi 53 ezer helyett mindössze 30 ezer diáknak jut államilag finanszírozott képzés, a többieknek teljes, illetve kedvezményes díjat kell fizetniük.