Az MNV halogatása hónapról hónapra bizonytalanabb helyzetbe hozza a településeket, hiszen alapvetően befolyásolja idei gazdálkodásukat, hogy kapnak-e átmeneti mentességet a költségvetésüket jelentősen megterhelő kiadás alól.

A huszonkét település 2008-ban lett a zrt. százszázalékos tulajdonosa. Nem kellett fizetniük az állami részvényekért, ám szerződésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy két alkalommal tőkejuttatást biztosítanak a cégnek fejlesztési célokra. Elsőként, még 2008-ban összesen 576 millióval „szálltak be”, 2012 őszén azonban már 1,424 milliárd forintot kellene előteremteniük. De mára kiderült: a települések többsége nem igazán tudná előteremteni ezt az összeget. Ezért megbízták a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetséget, hogy próbálja elérni az MNV-nél a tőkejuttatás átütemezését.

Lázár János, a szövetség titkára lapunknak elmondta: tavaly októberben küldték el kérésüket az MNV-nek, ám eddig „válaszra sem méltatták őket”. Hozzátette: a települések arra hivatkozva kértek haladékot, hogy a hajózási társaság pénzügyileg stabil, így nem életbe vágó a tőkejuttatás.

– Tény, hogy vállaltuk a befizetést, de 2008 óta sok minden megváltozott, ma már az alapfeladataink ellátására is alig futja – fogalmazott Balassa Balázs, az egyik tulajdonos, Szigliget független polgármestere, majd azzal folytatta: – Mi csupán egyszázalékos tulajdonosai vagyunk a hajózási társaságnak, ám így is 14,2 milliót kellene kifizetni 380 milliós költségvetésünkből. Jelen pillanatban egyszerűen nincs pénzünk erre.

Balatonföldvárnak hatszázalékos tulajdonrésze van a társaságban, ez alapján pedig mintegy 80 millió forintot – azaz a város éves működési költségvetésének bő tíz százalékát – kellene befizetnie. Holovits Huba (Fidesz–KDNP) polgármester szerint mindenképp kifizetik a tőkeemelés rájuk eső részét, ha nem ad haladékot az MNV, igaz, csak a hitelből elkülönített fejlesztési keretből tudnák állni ezt a kiadást. Még nehezebb helyzetben van a hajózási társaság legnagyobb tulajdonosa, Siófok. A 39 százalékos részesedésű városnak 700 millió forintot kellene kifizetnie. Balázs Árpád (Fidesz–KDNP) polgármester kérdésünkre elmondta: ekkora összeget nem tudnak előteremteni, ha nem ütemezhetik át a tőkejuttatást, akkor ingatlanapporttal próbálják meg teljesíteni kötelezettségüket.

Bár a megkérdezett polgármesterek többsége nehezményezte, hogy az MNV mindeddig nem reagált kérésükre, azért bíznak a számukra kedvező döntésben. Leginkább azért, mert szerintük az évi kétmilliárdos forgalmat bonyolító társaságnál „semmi nem indokolja az azonnali tőkejuttatást”. Arról egyelőre semmit nem tudni, hogy bízhatnak-e haladékban a települések. A vagyonkezelőnél érdeklődésünkre előbb azt közölték, hogy az MNV igazgatósága csak később tárgyal a kérelemről, majd utóbb azt a tájékoztatást adták: a vagyonkezelő nem is dönthet az ügyben, az önkormányzatok kérését a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz továbbították.

A vagyonkezelő döntése nem csak az érintett önkormányzatok költségvetését befolyásolhatja jelentősen: nem kizárt, hogy közvetve hozzájárul a hajózási társaság tulajdonosi körének átalakulásához. Erre utal legalábbis az, hogy Csopakon már most, a vagyonkezelő döntése előtt úgy határoztak: részben a túlságosan nagy terhet jelentő tőkejuttatás miatt eladásra kínálják részvényeiket a többi tulajdonosnak. Információink szerint Siófok már érdeklődött a részvények iránt. Ez annyiban nem meglepő, hogy az elmúlt években több önkormányzat is eladott – fejlesztésekhez szükséges önrész vagy a „pénztelenség” miatt – részvényeket, Siófok pedig eddig minden lehetőségre lecsapott. Ennek köszönhetően nem egészen három év alatt szinte megkétszerezte, 20-ról 39 százalékra növelte tulajdonrészét. (Ez egyébként heves vitákhoz vezetett, a szintén jobboldali vezetésű Balatonfüred ellenezte Siófok térnyerését, mondván, nem lenne szerencsés, ha bármely önkormányzat markáns többséghez jutna a társaságban.) A siófoki városvezető korábban azzal magyarázta a felvásárlási lázat: jó befektetésnek tartják a vásárlást, stratégiai céljuk, hogy a részvények ne kerülhessenek a szabadpiacra.

Balázs Árpád érdeklődésünkre most úgy fogalmazott: továbbra sem változott az álláspontjuk, ha nem is jelentős mennyiségben, de tervezik további részvények vásárlását. Erre a célra pedig elkülönítettek pénzt: ez annyiban feltétlenül különös, hogy a tőkejuttatást csak ingatlanapporttal tudná teljesíteni a város, vásárlásra azonban van keret. Mindez azt jelzi: Siófok megint közelebb kerülhet ahhoz, hogy – részvénycsomagja értékét megsokszorozva – többségi tulajdonossá váljon a hajózási cégben. Ez sokakat nem lepne meg: majd két éve Siófok vásárlási lázát azzal kommentálta egy balatoni polgármester: „Születőben a Siófoki Hajózási Zrt.”