Játék a számokkal

Csupa jó hírt közölt tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), legalábbis a számokból ezt a következtetést vonta le a Nemzetgazdasági Minisztérium. A KSH közlése szerint ugyanis tavaly novembertől idén januárig 3 millió 816 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ami 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A szaktárca értékelt: „Az a tény, hogy másfél éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már tendenciának tekinthető”. Mindeközben egy másik statisztikai adatot is közzétett a KSH, amely szerint a munkanélküliségi ráta 11,1 százalékra „mérséklődött”.

Nem látják ennyire fényesnek az adatokat az elemzők, és mindazok, akik több összefüggést is áttekintenek, és nem csak az év/év számokat tekintik mérvadónak. Mint azt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte lapunkkal, a várakozásoknál kissé gyorsabban, 11,1 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta november–január között az előző háromhavi 10,7 százalékhoz képest. A foglalkoztatottak száma 34,7 ezer fővel csökkent az október–decemberi időszakhoz viszonyítva, amit a szezonalitás, illetve a mérséklődő közfoglalkoztatás okozhatott. A munkanélküliek 15,7 ezerrel voltak többen az előző háromhavi átlaghoz, míg 0,7 ezerrel az egy évvel korábbihoz képest. Hozzáteszi, a következő hónapokban tovább mérséklődhet a foglalkoztatás, egyrészt a téli hónapokban eleve kevesebb a szezonális munka, másrészt akkor lesznek érezhetők a nagyobb elbocsátások, amelyek a Malév, a Budapest Airport, a Nokia kapcsán napvilágot láttak, illetve a közszféra karcsúsítása sem ért még véget. Az elemző szerint az év elején a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékig is emelkedhet, majd a nyári hónapokban 10,5-10,6 százalékra süllyedhet.

A negatív folyamatokat erősíti – de egyelőre nem lehet számszerűsíteni – a gazdaság egyre rosszabb helyzete, illetve a kormányzati bérpolitika is, amely irreálisan magas minimálbér-emelést tett kötelezővé. Sok cég nem lesz képes kitermelni a megnőtt bérköltségeket, ezért elbocsáthat, vagy a fekete-, illetve a szürkegazdaság felé tolódhat. A munkanélküliek táborát növelhetik azok a volt rokkantnyugdíjasok is, akiket kidobnak a rendszerből, mondván, elég egészségesek a munkára. További adalék a magyar munkaerő-piaci helyzetképhez, hogy a foglalkoztatottak száma április–június óta nem volt ilyen alacsony, mint az utóbbi negyedévben. Csak januárban az előző hónaphoz képest 96 ezer fővel ugrott meg a regisztrált álláskeresők száma. A munkanélküliek 47 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap volt.

A férfiak jobban kellenek

A foglalkoztatásban bekövetkezett változás elsősorban a férfiak javuló munkaerő-piaci pozíciójának köszönhető: 2011. november–2012. januárban a 15–64 éves férfi népességből 2 millió 38 ezren voltak foglalkoztatottak, 30 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 1,1 százalékkal 61,4 százalékra emelkedett. A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 746 ezer fős, 50,9 százalékos foglalkoztatottság jellemezte, ami 0,4 százalékos növekedésnek felelt meg. A 15–24 éves foglalkoztatott fiatalok száma az egy évvel korábbihoz képest 210 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal 17,8 százalékra csökkent.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.