Az új települési politikusnak eddig semmi köze nem volt a helyhatósághoz, mert külsősként – tehát nem a képviselő-testület tagjaként – nyerte el ezt a posztot. Az igazán váratlan fordulat azonban az, hogy őt egy bank egyetértésével választották meg, ezért felvetődhet akár az önkormányzatiság elvének sérelme is.

Korábban erre lehetőség sem lett volna, mert alpolgármester kizárólag helyi képviselő lehetett, ám a Fidesz-kormány kezdeményezésére még 2010-ben módosították a szabályozást. Azóta bárkit megválaszthatnak, akit a többség e posztra alkalmasnak talál. A törvénymódosítás célja valószínűleg az volt, hogy a közvetlenül választott polgármester mellé – aki esetleg más politikai erő támogatásával nyerte el ezt a tisztséget – a testületben többséget szerzett pártok a saját emberüket állíthassák.

Szentendrén most viszont egészen más történt: az alpolgármester nem politikai komisszár lett, hanem egy gazdasági szakember. A nehéz pénzügyi helyzetben levő település képviselői tehát igen felelős döntést hoztak – véli Kovács Róbert önkormányzati szakértő, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az adott helyzetben maga azt is szerencsésnek tartja, hogy a bankkal egyeztetett döntés született, mert a pénzintézet így egyfajta garanciát kapott arra, hogy a város felelősen gazdálkodik a rendelkezésére álló forrásokkal, és képes lesz megőrizni a fizetőképességét.

Az önkormányzati jogok sérelme ebben az esetben fel sem vetődik – fogalmazott a szakértő –, mert a döntés célja nyilván az volt, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. A helyhatóság mozgásterét pedig éppen az esetleges fizetésképtelenség bekövetkezése korlátozná, mert ebben az esetben az önkormányzat kényszerpályára kerülne. Ilyenkor a rendelkezésre álló forrásokat kizárólag az alapvető közszolgáltatások fenntartására kell fordítani, s az összes beruházást le kell állítani.

Kérdésünkre Kovács Róbert nem vitatta: ahhoz, hogy egy önkormányzatnál felelős gazdálkodás folyjék, nincs szükség egy új alpolgármester megválasztására, hiszen ehhez elég lenne, ha hozzáértő tanácsadókat foglalkoztatnak. Ez a lépés így a szakértő szerint a település elkötelezettségét bizonyítja. Ugyanakkor az alpolgármester közvetlenül felszólalhat a képviselő-testületi üléseken, vagyis közvetlenül befolyásolhatja az önkormányzat működését.

– Újszerű és akár példaértékű is lehet a szentendrei lépés – így értékelte a döntést Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Nyilvánvaló, hogy a helyzet rendezése érdekében az érdekeltek közös platformra kerültek, ami Zongor szerint ez akkor is kifejezetten szerencsés megoldás, ha első pillantásra valóban ellentétesnek tűnik az önkormányzatiság elvével.

Azok a települések, amelyek a csőd közelébe kerültek, és az apparátuson belül nem rendelkeztek a válság menedzselésében járatos emberekkel, általában külső szakértőket kértek fel. Ők megtették a javaslatukat, a polgármesteri hivatal pedig megpróbálta azokat keresztülvinni, ami Zongor szerint vagy sikerült, vagy nem. Ha viszont a gazdálkodásért egy alpolgármester felel, egészen más a helyzet: egyes hivatali egységek munkáját közvetlenül irányíthatja, a képviselő-testületnek előterjesztéseket nyújthat be, s tanácskozási joggal részt vehet a testületi üléseken is. Ebben az esetben tehát megszűnnek a külső szakértő foglalkoztatása esetén elkerülhetetlen áttételek – emelte ki a főtitkár –, és a válságmenedzser közvetlenül ismertetheti szándékait.

Ezerötszázmilliárdos adósság

Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2010-ben az önkormányzatok adóssága meghaladta az 1200 milliárd forintot, és ez az összeg azóta három-négyszázmilliárddal nőhetett.

A megyei intézmények államosításával viszont a helyzet annyiban javult, hogy tartozásaik jelentős részétől – mintegy 180 milliárd forinttól – is megszabadultak. A rövid lejáratú, alapvetően működési célú hitelállomány 2010-ben megközelítette a százmilliárdot, s a ki nem fizetett számlák összege is hatvanmilliárdot tett ki. Az adósság körülbelül negyven százalékát egyébként a megyék és a megyei jogú városok hozták össze, míg csaknem harmadát a városok, ötödét pedig a főváros és a kerületek vették fel. Az összes többi település – tehát a körülbelül 2800 község – a hitelek mindössze hét százalékáért felel.

Nemesvid csődben

Akad olyan falu az országban, amely nem tudta elkerülni a csődöt, s az adósságrendezési eljárás végére minden vagyonát elveszítette: Nemesvidnek mára csupán egyetlen ingatlana maradt, az, amelyikben a polgármesteri hivatal működik. A somogyi községben 2010-ben indult adósságrendezési eljárás, mert a csatornaépítésre felvett 320 milliós hitelt nem tudták törleszteni. A község anyagi helyzetének rendezésével pénzügyi gondnokot bíztak meg, aki eladásra kínálta Nemesvid forgalomképes ingatlanjait. Meghirdették a helyi művelődési házat, a szolgálati lakásokat, a községháza egy részét és a sportpályát is.

Vevő azonban nem akadt, ezért vagyonfelosztás következett: a napokban lezárult procedúra során a 90 millió forint összértékű ingatlanokat megkapták a hitelezők. Senki nem járt jól: a hitelezők csak pénzük egy részéhez jutottak hozzá nehezen értékesíthető ingatlanok formájában, a falunak pedig semmije nem maradt. Nemesvid polgármestere korábban úgy fogalmazott: megszabadultak az adósságtól, de hosszú vegetálásra kényszerül a falu. (B. A.)