Háromszéki adósság
A háromszéki Vargyason található Daniel-kastély sorsa ugyanis az esztergomi önkormányzattól függ. Ez manapság nem számít túl jó előjelnek.
A történet 2005 nyarán azzal kezdődött, hogy a jobboldali többségű képviselő-testület rábólintott a fideszes polgármester, Meggyes Tamás előterjesztésére, és az önkormányzat 300 ezer euróért (akkori árfolyamon számolva mintegy 75 millió forintért) megvette a romániai Vargyason található Daniel-kastélyt. A vásárlást azzal indokolták, hogy a kettős állampolgárság bevezetéséről tartott 2004. december 5-i – országos szinten érvénytelen – magyarországi népszavazáson az esztergomi szavazópolgárok többsége támogatta a referendumot, s a város vezetése erkölcsi kötelességének érezte, hogy kézzelfogható jelét adja a határon túli magyarság támogatásának.
A tranzakció másik célja az volt, hogy a megszerzett kastély „erdélyi kirándulások során bázisul szolgáljon az esztergomi diákok és polgárok utazásaihoz”. Ehhez azonban az épületet át kellene alakítani, jelenlegi formájában ugyanis nem alkalmas vendégek elszállásolására. Az akkori városvezetés hosszú távú turisztikai befektetésről beszélt, amelynek első ütemeként 150-160 millió forintos beruházással a kastély istállóépületét egy ifjúsági turistaszállóvá kívánták átalakítani.
Knapp János Pál, Esztergom korábbi fideszes alpolgármestere, aki egyúttal a vargyasi kastély üzemeltetésére létrehozott, Romániában bejegyzett önkormányzati cég ügyvezetője, kérdésünkre közölte, már 2008-ra megszerezték a kastélyfelújításhoz a jogerős építési engedélyt, ám a gazdasági válság miatt el kellett halasztani a munkálatok megindítását. Mint mondta, az első ütemhez az esztergomi önkormányzat saját büdzséjéből biztosítottak volna forrást, a műemlék épület további rekonstrukciójához pedig állami és uniós támogatásokat terveztek felhasználni.
A fejlesztési tervek talonba helyezése tehát már a 2010-es esztergomi politikai fordulat előtt bekövetkezett, az új városvezető, Tétényi Éva színre lépésével pedig hosszú távra fiókba került a beruházás ötlete. Mivel a felújítás elmaradt, a vargyasi kastély 2005 óta egyetlen vendéget – így egyetlen esztergomi polgárt – sem fogadhatott, azaz bevételt nem termelt, miközben évente 11 millió forintot emésztett fel a fenntartása. Knapp János Pál tájékoztatása szerint fizetni kell a közüzemi számlákat, a vagyonbiztosítást, a három alkalmazott bérét, a kastélypark gondozását, az őrzés-védelmet és az állagmegóvási munkákat.
Tavaly azonban az esztergomi önkormányzat már egyetlen fillért sem utalt át a vargyasi kastély fenntartására. Knapp János Pál elmondta: a fideszes többségű testület – tekintettel Esztergom nehéz anyagi helyzetére – a szükséges évi 11 millió forint helyett csökkentett támogatást, ötmilliót szavazott meg a kastélyüzemeltetésre, ám a független polgármester nem volt hajlandó végrehajtani az erről szóló határozatot. „Összesen hat alkalommal utasította a testület Tétényi Évát, aki egyszer sem írta alá az utalást” – teszi hozzá a volt alpolgármester.
Román Attila, a kastély gondnoka január elején kétségbeesett hangú levelet küldött Esztergomba, azt kérve a városatyáktól: ne hagyják szétporladni a több mint hétszáz éves műemléket. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy „az alkalmazottak már két hónapja nem kaptak fizetést egy olyan időszakban, amikor a karácsonyt ünnepeltük. Minden alkalmazottnak több kiskorú gyermeke van.”
Tétényi Évát sem a vargyasi levél, sem a fideszes többségű testület határozatai nem hatották meg.
– Amíg az önkormányzatnak a kötelező feladatai ellátására sincs elég pénze, amíg a saját intézményeink működtetése is napi problémát okoz, addig nehéz lenne megmagyarázni a város lakóinak, ha a szűkös forrásainkat egy külföldi ingatlanra költenénk – érvel a polgármester. Nem meglepő, hogy az esztergomi közélet szereplőinek nemcsak a kialakult helyzetről, hanem a lehetséges megoldásról is eltér a véleményük. Nyíri Attila, a képviselő-testület szocialista tagja szerint minél előbb meg kellene szabadulniuk a kastélytól, ami csak a pénzt viszi, ráadásul előbb-utóbb rájuk fog dőlni, hiszen belátható időn belül Esztergomnak nem lesz forrása az elengedhetetlen felújításra. Az eladásról szóló indítványát már többször is a beterjesztette, ám a fideszes többség egyszer sem vette napirendre. A jobboldal szerint a kastély nem eladó. Knapp János Pál úgy véli, egyrészt erkölcsi kötelességük, hogy magyar tulajdonban tartsák a műemlék épületet, amelyre a román államnak elővásárlási joga van, másfelől továbbra is kiváló hosszú távú befektetésnek tartja a vargyasi ingatlant.
Tétényi Éva kérdésünkre nem foglalt állást az értékesítésről. Mint mondta, szeretne végre konkrét számokat látni arról, amit a fideszes többség állít, miszerint a vargyasi kastély valóban jövedelmező befektetésnek számít. Jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy dönteni tudjon – tette hozzá.
