Kenőpénz vagy baráti kölcsön?
A vád szerint Sziebert és Rényi-Vámos 2008–2009-ben több olyan ügyvédi irodával is szerződést kötöttek, amelyek tagjai hajlandók voltak a megbízási díj öt-tíz százalékát visszaadni nekik.
Sziebert 2009 nyarán már mint a BKV Zrt. jogi igazgatója a közlekedési társaság informatikai igazgatójával, Fuzik Zsolttal – a reptéri modellt követve – ugyancsak jogtalan előnyt kért az informatikai szolgáltatásra vonatkozó megállapodás alapján a Q. Kft.-nek kifizetett vállalkozói díjból. A rendőrség egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában éppen akkor csapott le Sziebertre, amikor 12 millió forint kenőpénzt vett át. Sziebert tagadta, hogy kenőpénzt kapott, szerinte a részére átadott összeg baráti kölcsön volt. Csakhogy az ügyben eljáró Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) nyomozói akkor már hónapok óta titkos nyomozást folytattak Sziebert és társai ügyében, így előre tudták, hogy pontosan hol és mikor, kitől és mekkora összegű kenőpénzt fog átvenni. A rendőrök egy magánszemély feljelentése alapján kezdtek nyomozni még a repülőtéri visszaélések ügyében.
A Fővárosi Főügyészség pénteki közleménye szerit a vádlottak a munkaszerződésükben írt kötelezettségüket megszegték, mert a BA és a BKV érdekeit megsértették. Nem mellesleg vélhetően tetemes kárt is okoztak a cégeknek, hiszen a beszállítók a kenőpénzként visszacsurgatott összegeket is kiszámlázták.
Az eljárást a Fővárosi Törvényszék folytatja le, a vádlottak szabadlábon védekeznek.