A képet árnyalja a banki különadó, amely a pénzintézetek esetében nagyjából évi 130milliárd forint, ám ez a tétel nem változott az egy évvel korábbihoz képest. Ennél nagyobb érvágást jelentenek az egyáltalán nem vagy késve törlesztett hitelek, az ezeken elszenvedettmínusz azonban nagyjábólmegfelel a 2010-esnek. A tavalyi veszteséget egyértelműen a devizaalapú jelzáloghitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztése magyarázza. A PSZÁF egy korábbi közleménye szerint ez a bankoknak tavaly 160 milliárd forint kárt okozott – igaz, ennek 30 százalékát az állam visszatéríti.

Valószínűleg nem lesz jobb a bankok idei éve sem, a február végével záruló végtörlesztés várhatóan további 150 milliárd forintos mínuszt okoz, amelyből nagyjából százmilliárd terheli a pénzintézeteket. Az új típusú árfolyamgátnak köszönhetően ugyan a hitelezési veszteségek csökkenhetnek, ám ennek ára van: becslések szerint, ha 300-450 ezer devizahiteles vesz részt a törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam rögzítését jelentő programban, az 2012 és 2017 között – az egyéb veszteségeket és költségeket nem számolva – 103-154 milliárd forintjába kerül a bankoknak, tehát nemcsak a 2012-es, de a következő pár év sem ígérkezik diadalmenetnek.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a bankok rossz néven vették, mikor megtudták: Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke előzetes egyeztetés nélkül olyan módosítókat nyújtott be az új árfolyamgát törvényjavaslatához, amely tovább növeli a bankok veszteségeit. Az elképzelés szerint a felső 30 millió forintos értékhatár nem az érintett ingatlan értékére, hanem a felvett kölcsön összegére vonatkozna. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a javaslat nagyjából 15 ezer fővel bővíti azok körét, akik az árfolyamgátat kérhetik, ami ugyan a jelenlegi 700 ezerhez képest nem tűnik soknak, ám a magasabb hitelösszeg miatt a veszteség ennél arányaiban nagyobb, még plusz néhány milliárd forintot jelenthet.

Ez ráadásul nem is az egyetlen olyan javaslat, amely előzetes egyeztetés nélkül változtatna a bankokkal korábban kialkudott és december közepén megállapodásba foglalt feltételrendszeren. Rogán egy másik indítványa a közszférában dolgozók árfolyamgáthoz kapcsolódó egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását előtörlesztésként számoltatná el, míg egy másik módosítójával lehetővé tenné, hogy a devizahitelek kiváltására felvett forintkölcsönöket ki lehessen váltani lakás-előtakarékossági szerződés felhasználásával is. A szintén fideszes Heintz Tamás pedig azt szeretné, ha a japán jenben jegyzett kölcsönök törlesztőjét nem 2,5, hanem kétforintos árfolyamon állapítanák meg.

A decemberi megállapodás felrúgását jelentené az a javaslat is, mely szerint a végtörlesztésen elszenvedett veszteségek harmadát a bankok nem leírhatnák a különadóból, hanem legfeljebb egyéves futamidejű állampapírban kapnák vissza. Ennek a lehetőségét ugyan a tavaly év végi megállapodás teremtette meg, ám az csak lehetséges opcióként említette az állampapírt, míg most Rogánék ezt általános szabállyá tennék. Ráadásul ugyanígy járnának el az árfolyamgát ese tében, ahol a terhek felét az állam vállalná magára, illetve a 90 napon túli, tehát már lejárt devizaadósoknak szánt programnál, melynél veszteségeik harmadát elvileg ugyancsak a bankadóból vonhatnák le a pénzintézetek. Csakhogy e két utóbbi program kapcsán decemberben még az elvi lehetősége sem merült fel annak, hogy a bankok pénz helyett állampapírt kapnak, melynek kockázatát így szintén ők futják, illetve a futamidő miatt veszteségeiket is lassabban rendezi (részben) az állam.

– A benyújtott módosítókról a Magyar Bankszövetség elnöksége ugyan szerdán is egyeztetett, ám véleményét majd csak március 5-i ülésén alakítja ki – mondta lapunknak Müller János. A szervezet vezető tanácsadója szerint addigra elkészülnek a javaslatok hatásait bemutató elemzések, így a várt tehernövekedés ismeretében az elnökség megalapozottan tud majd dönteni az elképzelésekről.