A tragédia előzményeit illetően nem volt vita a vádhatóság és a védelem között, így azt a csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítélet is kész tényként kezeli, hogy ifjabb H. Gábornak nehéz gyermekkora volt. A halálra vert kisfiúval születése óta számos probléma akadt. Az édesanyja például – a sokadik sikertelen kísérlet után – 2006-ban öngyilkos lett. A kis Gábor hiperaktivitása miatt nagyon keveset aludt, gyakran okozott magának sérülést, éveken át pszichológus foglalkozott vele.

Később bekerült egy speciális iskolába, ott úgy tűnt, hogy rendeződhet a helyzete, ám idővel újra előjöttek a problémák: hozzányúlt az osztálytársai holmijaihoz, tiszteletlen volt a tanáraival, sokszor volt indokolatlan dühkitörése. A családjában is egyre roszszabbul érezte magát, képtelen volt elfogadni édesapja új élettársát. Szándékosan bosszantotta az „új anyukáját”, eldugta, megrongálta annak személyes holmijait. Eltüntette például a nevelőanyja, Ny. Zoltánné mobiltelefonját, ami ugyan később előkerült, ám a fiú letörölte róla az összes adatot.

A tragédia előtti időszakban bizonyossá vált, hogy H. Gábor nem tud mit kezdeni a fiával, mégsem kért segítséget senkitől. Az apa – állítása szerint – a végzetes nap előtt egyszer sem vertemeg a fiát, 11 év alatt legfeljebb ha öt pofont adott neki. A bűntény napján azon dühödött fel, hogy a fia darabokra szaggatta a nevelőanyja egyik lepedőjét. Az apja számon kérésére a kis Gábor azt mondta: azért tette, mert gyűlöli a nevelőanyját. H. Gábornak ekkor borult el az agya, nekiesett a fiának: „tudatszűkült, indulatvezérelt állapotban” kézzel, fakanállal,majd amikor az eltört, derékszíjjal ütötte-verte őt. Miután az apa lehiggadt, észrevette, hogy a gyermek rosszul van. Mentőt hívott, egyúttal megkezdte a fiú újraélesztését. Az eszméletlen fiút mentőhelikopterrel szállították kórházba, ám néhány órával később meghalt.

Az orvosszakértő szerint a bántalmazás néhány percig tarthatott. A gyermek testén 45 sérülést azonosítottak, a fiú halálát a fájdalom és az ijedtség által előidézett sokk okozta. A bíróság megítélése szerint H. Gábor nem meggyilkolni, hanem büntetni-bántani akarta a fiát, ezért a tettét nem emberölésként, hanem halált okozó testi sértésként minősítették. Ny. Zoltánnéra, aki végignézte a kisfiú bántalmazását, segítségnyújtás elmulasztása miatt 1 év 8 hónapi – felfüggesztett – börtönbüntetést szabtak ki. Az ítélet nem jogerős.

H. Gábor a bírósági tárgyalás során nem tudott magyarázatot adni a tettére. Az utolsó szó jogán annyit mondott: „Sajnálom, hogy bántottam a fiamat, nem gondoltam volna, hogy ilyen következménye lesz.”

Az ítélet nem jogerős