Döntése alapján a Fővárosi Törvényszék két büntető- és öt gazdasági, a Fővárosi Ítélőtábla egy büntetőügytől szabadulhat meg – az érintettek meg utazgathatnak vidékre.

A főváros helyett a Balassagyarmati Törvényszék tárgyalja majd W. Norbert és 27 társa ügyét. A rendőrség még 2009-ben szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmény gyanúja miatt indított nyomozást, mert az elkövetők több mint negyven szerveren tároltak filmeket és szoftvereket, s azokat emelt díjas SMS ellenében bárki számára hozzáférhetővé tették. A kárt négymilliárd forintra becsülik. A Fővárosi Ítélőtábláról a debreceni táblára kerül V. Tamásnak és 23 társának a pere. Őket különösen nagy kárt okozó áfacsalással gyanúsították meg, az eljárás 2003 óta tart, de csak tavaly született elsőfokú ítélet, amely ellen fellebbezést nyújtottak be.

A három büntetőeljárás közül a legismertebb Hagyó Miklósnak és 14 társának az ügye, őket egyebek mellett különösen nagy kárt okozó csalással vádolják. A gyanú szerint Hagyó – hivatali hatalmával visszaélve, általában közvetlen munkatársainak közvetítésével – előnytelen, esetleg teljesen felesleges szerződések megkötésére utasította a BKV vezetőit, és a tanúvallomások szerint akadt, akit meg is fenyegetett. A céget becslések szerint hatszázmillió forint kár érhette. Ezt az ügyet a Kecskeméti Törvényszék tárgyalja majd.

Bírósági források szerint az ügyek áthelyezésének oka – és ilyesmire már korábban is volt néhány példa –, hogy az eljárást ésszerű határidőn belül be lehessen fejezni, amire a különösen túlterhelt Fővárosi Törvényszéken gyakran már esély sincs. Ugyanez a helyzet a fővárosi táblán is, miközben a kiemelt ügyekben egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint a vádemelés után három hónapon belül el kell kezdeni a tárgyalást. A büntetőtanácsok azonban olyannyira be vannak táblázva, hogy ezt a határidőt képtelenek tartani. Az illetékes bíróságok ezért maguk kezdeményezték másik bírói fórum kijelölését.

A kiemelt ügyeknél további előírás, hogy a tárgyalást nem szakíthatják meg – annak elhalasztására mindössze egyetlen alkalommal van lehetőség, s a halasztás nem tarthat két hónapnál tovább –, vagyis a bíróságnak az ítélet kihirdetéséig mindennap össze kell ülnie. Ez azt jelenti, hogy az ügyben eljáró tanács esetleg két-három hónapig semmi mással nem foglalkozhat.

A törvényes bírósághoz való jog az igazságszolgáltatás áttörhetetlen alapelve, és ha ezt figyelmen kívül hagyják, az óhatatlanul gyanakvást kelt – szögezte le Bárándy, aki a Hagyó-ügy egyik vádlottjának védője. Az egykori igazságügyi miniszter szerint minden ügyet az abban jogszabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíráknak kell tárgyalniuk, és ettől semmilyen megfontolás alapján nem lehet eltérni, akkor sem, ha az kifejezetten praktikusnak tűnhet.

Az meg különösen aggályos – hangsúlyozta –, ha egy súlyos politikai feszültségekkel terhelt országban egy kormánypárti politikus felesége dönthet politikai szempontból érzékeny ügyek más bíróság elé utalásáról. (Ezzel arra célzott, hogy Handó Tünde Szájer József fideszes politikus felesége.) Szerinte ebben az esetben az egész eljárás hiteltelenné válik. Annak pedig – tette hozzá az ügyvéd –, hogy a Hagyó-ügyben éppen Kecskemétet jelölték ki, még rosszabb üzenete van. A január óta Kecskeméti Törvényszék nevet viselő Bács-Kiskun Megyei Bíróságon született ugyanis a Zuschlag János elleni példátlanul – és sokak szerint indokolatlanul – súlyos ítélet, amelyet másodfokon jelentősen enyhítettek, és részben az indokolást is módosították. Bárándy úgy véli, emiatt könnyen az a látszat keletkezhet, hogy egy politikai felhangoktól sem mentes bűnügy kimenetelét a bíróság kijelölésével kívánják befolyásolni.

Ez a gyanú pedig még tovább erősödhet, ha a Zuschlag-per bírájához kerül az akta, amire egyébként van is esély – jelentette ki az ügyvéd. Ha így lenne, a bíró Bárándy szerint igen nehéz helyzetben lesz, mert akárhogyan dönt is, az ítélet hitelességét egyik vagy másik oldalon szinte biztosan megkérdőjelezik. Bárándy szerint megengedhetetlen, hogy a bíróságok iránti közbizalmat ilyen módon ássák alá.

Mindezen túl az ügyek áthelyezése meglehetősen sokba kerül, és az érdekelteknek jelentős idejét veszi igénybe, hiszen a tárgyalásra más városba kell utazgatni – említett egy gyakorlati szempontot az ügyvéd. A bíróságnak pedig a tanúk és a szakértők útiköltségét, elmaradt bérét és esetleg még a szállodaszámláját is azonnal ki kell fizetnie – feltéve, hogy a felek még nyitva találják a pénztárt. Ha nem, mehetnek vissza máskor a pénzükért. Az ilyen kiadásokat egyébként később perköltségként a gyanúsítottakon behajthatják, ám bírósági források szerint többnyire csak próbálkoznak. A Hagyó-ügyben könnyen lehet, hogy több száz tanút kell megidézni, így csak az útiköltség milliós tétel lesz.

Az meg szinte előrehozott büntetés, hogy a vádlottaknak ugyanezeket a kiadásokat saját zsebből kell állniuk; emiatt ráadásul a védőknek is sokkal többet kell fizetniük. Egy ekkora ügyben az ítélet meghozataláig akár ötven-hatvan tárgyalási nap is lehetséges, s ha az eljárást valóban halasztás nélkül lefolytatják, a terhelteknek – és az ügyvédeknek – érdemes megfontolniuk, hogy miként úszhatják meg olcsóbban: ha „ingáznak”, vagy lakást bérelnek.

A Hagyó-ügy tárgyalását Kecskemétre helyezték át, ahol elítélték Zuschlag Jánost