Az összetett terv lényege az volt, hogy mindkét városban elkészül az optikai hálózat a széles sávú internet továbbítására. A két város hálózatát egy, a határon át nyúló gerincvezetékkel összekapcsolják. Ezen kábeltévé-, IP-telefon- és internetes szolgáltatást mindenképpen nyújtanak. Amikor mintát kerestek, ellátogattak Bólyra, ahol imponálóan sokat tudott az ottani hálózat. Például ha akarta, a polgármester a saját asztali számítógépéről tudta ellenőrizni, mekkora hőmennyiséget használnak éppen az önkormányzati intézmények, és egy-két klikkeléssel módosíthatott is a rendszer működésén.

Sarkad és Nagyszalonta tervében is hasonló dolgok szerepeltek, azzal a különbséggel, hogy egy közös tévéstúdiót is létrehoztak volna, amely magyar és román nyelvű műsort állít elő és sugároz. A pályázatból azonban az elbírálás során kihúzták a tévéstúdiót és a műsorkészítést – így csak a tervkészítés, egy következő ütemben pedig a hálózat kiépítése maradt. Csepregi Mátyás, a sarkadi önkormányzat projektmenedzsere szerint körülbelül egymillió euróba került volna kiépíteni az optikai hálózat gerincvezetékét. Sarkad városa kifizette volna a rá jutó öt százalék saját erőt, Nagyszalonta azonban nem tudta fedezni a román oldalon a költségek 2,5 százalékára rúgó kötelező önrészt sem.

Szathmáry Sándor, a nagyszalontai önkormányzat projektmenedzsere szerint náluk valóban előtérbe került a képviselő-testületben az a szemlélet, hogy rangsorolni kell a különböző uniós pályázatokat. A városban jelen lévő tőkeerős internet- és tévészolgáltató sem örülne, ha az önkormányzat párhuzamos hálózatot, ezzel konkurenciát teremtene nekik. Az is gondot jelent, hogy felmerült: a közös rendszer üzemeltetésére a két városnak létre kellene hoznia egy nemzetközi gazdasági társaságot. Az egyik román minisztérium értelmezése szerint Nagyszalontának nincs erre jogosultsága.

Mivel az e-city program folytatása ilyen nehézségekbe ütközik, inkább arra összpontosítják erőiket, ami könnyebben megy. Ilyen például a közös eső- és belvízelvezetési program. Ha az megvalósul, elmúlik a veszély, hogy Nagyszalonta utcáit nagyobb eső vagy hóolvadás idején elöntse a víz. Magyar területen pedig visszaállíthatók olyan természetes vizes élőhelyek, amelyek azért száradtak ki, mert a határ román oldalán eltömték a belvízcsatornákat, vagy megváltoztatták a folyásuk irányát. Csepregi Mátyás úgy kommentálta a döntést: Sarkadon nagyon szerették volna folytatni a e-city projektet, de megértik, hogy ha rangsorolni kell, akkor a belvízelvezetés sürgősebb, mint az infokommunikáció.