Így áll össze a százmilliárdos megszorítás
A BKV-N megint facsarnak egyet a költségvetési hiánycél biztosításáért, holott a cég már így is ezer sebből vérzik. A kabinet még az előtt döntött erről, mielőtt megbeszélésre hívta Tarlós István főpolgármestert múlt pénteken, és még az előtt, hogy Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta volna: közös érdek a BKV működőképességének fenntartása. Tarlós erre bizakodva kijelentette: már tisztán látunk a 2013-tól való hosszabb működést illetően. Aligha ezt látta.
A BKV két címen kap támogatást az államtól. A 32 milliárdos működési célú normatíva kifizetését már tavaly decemberben befagyasztotta az Országgyűlés Matolcsy György gazdasági miniszter javaslatára. Ezt elméletileg március végén, illetve a cég hosszú távú finanszírozási koncepciójának elkészültekor feloldják. A másik forrás a fogyasztóiár-kiegészítés. Ez két részből tevődik össze. Egyrészt a kedvezményes bérletek után járó 10,3 milliárd forint, másrészt az ingyenesen utazók – 6 év alattiak, 65 év felettiek – után járó 5,7 milliárd forint. Csakhogy ez nem fedezi a teljes árú és kedvezményes/ingyenes bérletek ára közötti különbséget, amiből évente tízmilliárd forintos hiánya keletkezik a cégnek.
Ennek ellenére a fejlesztési miniszternek ezt a két támogatási formát kellene megkurtítania. Bár az állami ráfordítás úgy is csökkenthető, ha a kedvezményezettek körét szűkítik. A BKV ezekkel együtt is a csőd szélén billeg. A kormány nyári adósságkonszolidációs ígérete már a múlté. S most – számos egyeztetés és javaslatcsomag után – mentőöv helyett inkább lök a cégen.
AZ ELEKTRONIKUS útdíj ügyében a kormány még La Fontaine mesebeli tücskét is felülmúlta: nem egy nyarat, két évet „hegedültek” végig. Szavaknál többre nem futotta, az e-matricák leváltására hivatott megtett úttal arányos díjszedés, az Új Széchenyi-tervben és a Széll Kálmán-tervben is 2013 januárjára beígért bekapcsolása elúszott. A „hegedűvirtuózok” utolsó „koncertje” február 1-jén volt. Akkor a kormány közlekedési ügyekkel foglalkozó ülésén úgy döntöttek, hogy nem döntenek. Inkább majd márciusban. Csak a főbb irányokat szabták meg. Megegyeztek, ha jövőre nem is, de 2014 januárjában a kamionok már elektronikus útdíjat (ED) fizetnek az utakon. Noha a szakértők figyelmeztettek: másfél év kevés a fejlesztés európai normák szerinti végigvitelére. A hegedülgetésnek vége.
Ha a kormány úgy határoz: az ED-nek 2013 közepén el kell indulnia, a minisztériumok szorgos „hangyáinak” egy évük lesz arra, amihez kettő kellene. Ami lényegtelen annak tükrében, hogy a hiány csökkentésére kevés hatékonyabb eszköz van az autósok zsebébe nyúlásnál. Bekapcsolásának első teljes évében az ED-től 110,5 milliárd forint bevételt várnak. Amiből a működtetési költségek levonása után is marad 87,6 milliárd – 2013 második fél évére úgy 43-44 milliárd. De kecsegtető a folytatás is: a nyolcadik évben 282 milliárd forint bevétel mellett 253 milliárd, 13 év múlva 415 milliárdos bevétellel számolva 377 milliárd forint marad a költségvetésben. Feltéve, hogy az egészből lesz valami.
A GYÓGYSZERKASSZÁN megint csavarna egyet a kormány, holott már a költségvetésben korábban elrendelt megtakarítást az év első hónapjában sem sikerült tartani. A piac szereplői is csak a közlönyből értesültek arról, hogy a költségvetési hiánycél biztosításához a kormány megint a gyógyszerpiacról vonna ki forrásokat. Egyelőre a gyártók, a forgalmazók érdekképviselőinek elképzelése sincs, hogyan és mit lehet még innen elvenni.
– Újabb tízmilliárdokat úgy már nem lehet kivonni a gyógyszerkasszából, hogy a betegek terhei ne nőnének, illetve hogy az intézkedés ne okozna a gyógyszerpiacon visszavonhatatlan károkat – mondta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a Széll Kálmán-terv 2012-ben a tavalyi 27 milliárdos elvonáson felül további 83 milliárdos megtakarítást ír elő az ágazatnak. S bár az összeg összeszedését segítő intézkedések többsége csak később lép hatályba, ennek ellenére erős figyelmeztetés, hogy már januárban sem sikerült tartani a gyógyszerkasszát. A biztosító havonta 26 milliárd forintot költhetne az orvosságok támogatására, viszont az év első hónapjában a beváltott vényekért 33 milliárdot kellett utalnia a patikáknak. Sinkó Eszter a tervezettnél negyedével nagyobb kiadást azzal a magyarázta, hogy a betegek egyre inkább bizalmatlanok. Már nem hiszik el senkinek, hogy a következő hónapban nem lesz drágább a havi orvosságadagjuk, ezért próbálnak előre bespájzolni.
A Magyar Gyógyszerész Kamara közleményben tiltakozott az újabb megszorítás ellen. Lapunknak nyilatkozva Hankó Zoltán, a kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a gyógyszertárak közel egynegyede évek óta veszteségesen működik. A patikai vállalkozások már rég felélték saját vagyonukat, a körbetartozás mértéke meghaladja a bevételeik háromnegyedét. Mind több patika kényszerül bezárásra, így minden olyan intézkedés, amely a gyógyszertárak jövedelmét tovább csökkenti, a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarait okozhatja.
