Bár a szaktárca a szélesebb nyilvánosság számára csak erős kontroll mellett teszi hozzáférhetővé a hazai bűnözésre vonatkozó (amúgy elvileg és a törvény szerint nyilvános) statisztikai adatokat, a korábbi években még a rendőrség honlapján is bárki számára hozzáférhető kimutatásokból és a bűnözés időközben bekövetkezett változásaiból megalapozottan következtethetünk arra, hogy Magyarországon évente a százezret meghaladó számban válnak emberek különféle bűncselekmények áldozataivá.

A legtöbbek sérelmére vagyon elleni bűncselekményeket, lopást, betörést, autólopást, ritkábban rablást, zseblopást követnek el. Megbízható statisztikai adatok hiányában megbecsülni sem lehet ugyanakkor azoknak a kárát, akik sérelmére – a jogi fordulattal élve – a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó jogsértést követnek el. Akiktől csak 10-15 ezer forintot vagy ilyen értékű holmit, terményt lopnak el, azok a legutóbbi időkig az állami áldozatvédelmi szolgálat segítségére sem számíthattak.

Február 22-t 1990-ben nyilvánította a bűncselekmények áldozatai napjává az Európa Tanács. Magyarországon 1993 óta emlékeznek meg azokról, akik bűncselekményekben elvesztették szeretteiket, megsérültek, maradandó fogyatékosságot szenvedtek, súlyos kér érte őket. Szerdán is róluk, az áldozatokról tanácskoztak a Belügyminisztériumban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának szervezésében. Nem tudni, hogy kik és miről tárgyaltak plenáris ülésen, majd a szekciókban, mert ezeket zárt ajtók mögött tartották.

Mindezek fényében nehezen érthető, hogy a zárt ajtók mögött megrendezett konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón miért panaszkodtak az igazságügyi hivatal illetékesei, hogy „az emberek keveset tudnak arról, milyen segítségre számíthatnak az államtól” (a KIM Igazságügyi Szolgálatától). Pedig kaphatnak kisebb összegű pénzsegélyt, hogy a következő fizetésig, nyugdíjig megélhessenek, s ezt a pénzt akkor sem kell visszafizetni, ha a rendőrség elfogja a tolvajt és az igazságszolgáltatás kivasalja belőle az okozott kárt. (Ez igen ritkán történik csak meg – a szerk.)

Az Igazságügyi Szolgálat 200 önkéntese egy éve az uniós támogatással beindított Tett-program keretében Észak- és Kelet-Magyarország kilenc megyéjében várta a rászorulók segítségkérését. Elsősorban jogi felvilágosítást és pénzsegélyt adtak azoknak, akik sérelmére bűncselekményt követtek el, és hirtelenjében nem tudták, hogy mit tegyenek. Nem egy embert az öngyilkosságtól, sokakat az elkövetők elleni bosszútól tartottak vissza.

A szolgálat sajtótájékoztatóján elmondták, tervezik a program országosra bővítését, bár lényegében már eddig sem csak az érintett megyékből hívták a 06 (80) 225-225-ös segélyvonalukat. A program eddigi teljes költségvetése kétmilliárd forint volt. Az áldozatok segítésére 190 millió forint áll rendelkezésre, ebből tavaly 140 milliót fizettek ki a rászorulóknak.