A Fidesz már a székek 2014-es elosztásával van elfoglalva
A 200 fős parlamentről és már a 2014-es frakcióalakításról egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Fidesz elnökségével. Az ülésen Semjén Zsolt KDNP-elnök is ott volt, és arról tárgyaltak: ki kap egyéni vagy listás helyet 2014-ben, azaz ki megy és ki marad a következő parlamenti ciklustól. A névsorok, a listák még korántsem véglegesek, de a személyre szabott döntések lassan a finiséhez érkeznek – tájékoztatták munkatársunkat.
Korábban Orbán Viktor „korrekt megállapodást” ígért azoknak a kormánypárti honatyáknak, akik a kiesők lesznek. A „válogatást” hosszú egyeztetések előzték meg, Lázár János frakcióvezető tavaly nyár óta folytatott személyes megbeszéléseket a képviselőkkel hol a Képviselői Irodaházban, Budapesten, hol Hódmezővásárhelyen, polgármesteri szobájában. „Mindenkivel beszélünk, hogy kinek milyen ambíciói vannak, ki mit szeretne, ki mit gondol erről” – fogalmazott a Fidesz-frakcióvezető még tavaly. A kereszténydemokraták szintén „több körben” egyeztettek a Fidesszel és a miniszterelnökkel is.
A KDNP-sek arra számítanak, hogy „semmilyen konfliktus nem lesz”. Semjén Zsolt mint szövetséges miniszterelnök-helyettes nyilván előkelő listás helyet kap, az ismert kereszténydemokraták pedig várhatóan esélyes egyéni körzetben szerezhetnek mandátumot. Azt fideszesek sem tudták lapunknak megmondani, hogy a KDNP a 2014-es választások után is alakíthat-e majd külön frakciót. „Ez egyelőre Orbán Viktor titka”– fogalmazott forrásunk.
A Fidesz és a KDNP a mostani, összesen 263 honatya számának a „megfelezésével” kalkulálhat, mert 106 egyéni körzet lesz az új választójogi törvény szerint. Munkatársunknak tegnap kormányoldalról megerősítették: az új, egyciklusos honatyák kényszerülhetnek búcsúra 2014 tavaszán. A távozók a következő ciklusra diplomáciai szolgálatot remélhetnek, a gazdasági-pénzügyi-üzleti világban helyezkedhetnek el, és miután az önkormányzati testületek számát éppen fideszes javaslat nyomán már megfelezték (a helyhatóságoknál sincsenek pluszhelyek), nyilván kényes alkufolyamatok lesznek arról, hogy a megalakuló járási hivataloknál kik kapnak valamilyen stallumot. Valószínűleg ezért is szálltak síkra a polgármesterek a Fidesz egri kihelyezett frakcióülésén amellett, hogy a járások hivatalvezetői politikusok is lehessenek, míg a Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási tárca szakemberek kinevezését szorgalmazta.
Az országgyűlési törvény elfogadásával – amiről Kövér László házelnök vasárnap nyilatkozott az MTI-nek – várhatóan kimondják a képviselőség és a polgármesterség közötti összeférhetetlenséget is. A polgármester-képviselőknek választaniuk kell, melyik tisztséghez ragaszkodnak – miközben a polgármesterek és az önkormányzatok jogosítványai szűkültek, „lassan a zászlófelvonás és a dalárda marad”. A jövőben ugyanis a járásokhoz kerülhetnek az okmányirodák, a hagyatéki, az anyakönyvi, a házasságkötési és a gyámügyek is, az építési engedélyeztetés is. A szabálysértési ügyek pedig áprilistól tartoznak a fővárosi, megyei kormányhivatalok hatáskörébe, az oktatási és az egészségügyi intézmények államosításával pedig a települések ezeket a feladataikat – és velük a milliárdos állami normatívákat – is elveszítik.
Információink szerint már a fideszes nagy neveknek is nyilatkozniuk kellett arról, hogy vállalják-e a választókerületi elnöki posztot. Ez együtt jár azzal, hogy a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei is lesznek. Korábban megírtuk: Lázár János mérlegeli, sokadszorra is induljon-e a hódmezővásárhelyi polgármesteri posztért, már nyilatkozott is róla, hogy inkább a képviselőség felé hajlik. Fideszesek tájékoztatása szerint a XI. kerületi polgármester, Pokorni Zoltán még nem döntött, a belvárosi polgármester, Rogán Antal szinte bizonyosan a T. Házat választja. Kósa Lajos viszont állítólag a debreceni polgármesterség mellett dönthet.
A kormányoldalon nem számolnak sértődöttekkel, „dezertőrökkel”, ahogy azt Orbán Viktor Kötcsén prognosztizálta. Azért sem, mert a belső elégedetlenségeknek vagy az esetleges távozásoknak már nem lenne olyan súlyos politikai következménye, hiszen 2012-re létrejött a „centrális erőtér”, a Fidesz–KDNP-kétharmad már megszavazta a „húsvéti” alkotmányt és a sarkalatos törvények egy részét is.