Harkány előremenekül
A tárgyalások már hónapok óta folynak a vevőjelölttel, az Aquaplus Kft.-vel, pontosabban a cég vezetőjével, György Zoltánnal. Ha a vétel megvalósul, a kisebbségi gazdamegkapjamajd a fürdő irányítási jogát.
Harkány az egyik legeladósodottabb településünk. A négyezer lelkes, évente másfél milliárd forintból gazdálkodó dél-baranyai kisváros összes tartozása csaknem 5 milliárd forint. Harkány akkor került pénzügyileg lejtőre, amikor az önkormányzat 2006-ban kizárólagos tulajdonosa lett a fürdőnek. Addig a város és Baranya megye 50-50 százalékban volt gazdája a létesítménynek, akkor viszont Harkány 1,6 milliárd forintért kivásárolta a megyét a fürdőt birtokló rt.-ből.
A vételárat svájcifrank-alapú kötvényből teremtette elő az önkormányzat. Az elmúlt években a kötvény tőkeértéke – a forint árfolyamvesztése miatt – jelentősen nőtt, miközben Harkány bevételei a válság miatt csökkentek. Az ezredfordulón még egymillió vendéget fogadó fürdőbe tavaly már csak 520 ezren váltottak jegyet. A csökkenő önkormányzati bevételek miatt a város egyre nehezebben tudja kiizzadni a mind nagyobb törlesztőrészleteket.
Harkány azonban nem az adósságaira akarja költeni azt a 850 millió forintot, amit az Aquaplus a részvényekért fizetne, hanem fejleszteni akarja a 8 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkező, 13 hektáros fürdőt. Imri Sándor, a várost 2010 óta irányító, független polgármester úgy fogalmaz, hogy előre szeretnének menekülni. A város, a fürdő és a harkányi kórház közösen belefog egy 3,2 milliárdos fejlesztésbe, aminek révén – többek között – új élménymedence épül, a 411 ágyas kórház pedig egy 90 ágyas, négycsillagos szállodai szolgáltatást nyújtó épületszárnnyal bővül, ahol olyan betegek kapnak nívós elhelyezést, akik a gyógyvíz miatt jönnek ide.
A beruházás költségének 45 százalékát az unió finanszírozza, s Harkány a részvényekért kapott pénzből fedezi a projekt rá eső önrészét. Imri és a helyi képviselők úgy látják, hogya beruházásnak köszönhetően vonzóbb lesz a fürdő és a város, s ennek eredményeként gyarapodik a település idegenforgalmi bevétele, így képes lesz megbirkózni az önkormányzat az adósságteherrel.
A lépés így is kockázatosnak tűnik, hisz Harkány a részvények eladásakor legnagyobb értékét dobja piacra, ugyanakkor a pénzt a válság által leginkább fojtogatott ágazatba, az idegenforgalomba fekteti be.
A politikában jártas baranyaiak szerint viszont nem rizikós ez az üzlet, ugyanis a harkányi fürdő irányítását megszerző kisebbségi tulajdonos mögött fideszes érdekcsoport sejthető, s az új gazda és rajta keresztül Harkány megkap majd minden támogatást a kormánytól. Az előbbi véleményt az alapozza meg, hogy az Aquaplus tulajdonosa, György Zoltán egy másik cégben, az Aquaholdingban üzlettársa volt Bánki Eriknek, a Fidesz baranyai parlamenti képviselőjének.
Azt is tudni kell, hogy a harkányi fürdőtől 4 kilométerre lévő siklósi termálnak az Aquaplus volt a kivitelezője, s a létesítmény 2010-es átadása óta a kft. üzemelteti ezt a 3 hektáros, hét fedett és öt nyitott medencével működő fürdőt. A siklósi önkormányzat mintegy 2 és fél milliárd forintból építette meg a Thermal Spa Siklóst. Ehhez a városnak 1,9 milliárd forint értékű, svájcifrank-alapú kötvényt kellett kibocsátania. Az üzemeltetőtől a város 25 év alatt összesen 800 millió forint bérleti díjat kap, ugyanezen idő alatt az önkormányzat a kötvény törlesztésére – ha a forint nem erősödik – 7-8 milliárdotfizet majd.
Már a fürdő megépítésekor is sokan aggódtak a város túlzott áldozatvállalása miatt, vagyis azért, hogy Siklós saját erőből megépít egy fürdőt, a hasznot meg egy magáncég aratja le. A siklósi képviselő-testület MSZP-s és civil szervezetek delegáltjaiból álló többsége megszavazta a fürdőprojektet, a testület öt fideszeséből négyen viszont ellene fordultak, s ők nyíltan támadták a városvezetést azért, hogy Bánki üzlettársa lesz a siklósi projekt nyertese, nem pedig az önkormányzat. A négy fideszest 2010 januárjában kizárták a pártból. Az eltávolítottak úgy érzik, azért jutottak erre a sorsra, mert szembefordultak Bánkival.
A kizárt fideszesek félelmei egyébként igazolódtak, hisz az évente 120 ezer vendéget fogadó fürdő eddig nem hozott számottevő idegenforgalmi bevételt a 10 ezer lelkes városnak, miközben az adósságok fojtogatják Siklóst. Ezért a képviselő-testület el akarja adni a siklósi fürdőrészvények 51 százalékát. Az Aquaplus Kft.-t érdekli a vétel, és tárgyal a várossal. Más vevő nem jöhet szóba, hisz ki vásárolna meg egy fürdőt, ami 23 évig milliárdokba kerül a tulajdonosnak, miközben odabent az Aquaplus üzemeltetőként pénzhez jut.
Marenics János, Siklós független polgármestere ezt nem vitatja, ám abban bízik, hogy az üzemeltető hajlandó lesz 1,9 milliárdot fizetni a részvényekért, amiből a 3,7milliárdból gazdálkodó város kiegyenlíthetné 3 milliárdos adósságának nagyobbik felét. Ezt a reményt az üzleti életben jártas siklósiak megalapozatlannak vélik.
Az alkudozás még nyilván eltart egy ideig, ennek ellenére csaknem biztos, hogy a siklósi és a harkányi fürdő egyaránt az Aquaplus birtokába jut. Megkérdeztük György Zoltánt, hogy mi a szándéka a két, egyelőre még konkurens fürdővel. A vevőjelölt azt válaszolta: további fejlesztésekben gondolkodik. Az Aquaplus siklósi fürdő mellett épülő, 50 szobás szállodája májusban nyílik meg. Hozzátette, hogy a két fürdő közösen rendez majd kulturális programokat, és más téren is együttműködnek, így például kedvezményes áron kap Harkányban és Siklóson szolgáltatásokat az, aki mindkét fürdőt igénybe veszi.
