A szigorúság oka, hogy most készítik elő az önkormányzati költségvetéseket. Idéntől azonban nem lehet veszteséges költségvetést tervezni – márpedig csökkent az állami normatíva, csökken az önkormányzatok saját bevétele; egyre kevesebb a pénz. Az önkormányzati vezetők nyomást gyakorolnak az intézményvezetőkre: spóroljanak, de ne bocsássanak el senkit, mert sokba kerülne a végkielégítés.

Az orosházi kisgimnázium

Szegeden egy péntek délelőtt váratlanul behívatták az iskolaigazgatókat az oktatási irodára. Mindegyiknek mondtak egy számot, hogy aznap délutánra hány millió forintot spóroljon meg. Szegeden kettős hatalom van: Botka László polgármester MSZP-s, az apparátust ő irányítja. A testületben viszont jobboldali többség van. A többség eddig hagyta Botkának az intézményeket, amelyek viszik a pénzt, a lukratívabb önkormányzati cégeket viszont telerakta a sajátjaival. A konfliktus arról szól, az iskoláktól vagy a cégektől vegyenek-e el több pénzt. Az iskoláktól már nem nagyon van mit – a cégektől viszont nem könnyű: ott a Fidesz és a Jobbik által kinevezett vezetők dirigálnak. Az MSZP közleménye szerint a Fidesz-klientúra 500 millió forinttal drágábban működteti a cégeket, mint a korábbi vezetőik. Az iskolaigazgatói raport után azonban a helyi Fidesz képviselői tartottak sajtótájékoztatót arról, hogy Botka tönkre akarja tenni a város iskoláit. Más városokban is hasonló a helyzet.

Orosházán, a Táncsics Mihály Gimnáziumban a rendszerváltozás óta működött a nyolcosztályos gimnázium, amelyet a környéken „kisgiminek” becéztek. A jó hírű iskolát átnevezték Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpontnak – de a „kisgimi” jelentkezési lapját még idén januárban is le lehetett tölteni az intézmény honlapjáról. Aztán egyszer csak eltűnt onnan. Az iskola pedagógusai is csak ebből értesültek róla, hogy a „kisgimi” megszűnik. Pontosabban: „a nyolc évfolyamos képzés beiskolázása ebben az évben nulla fő”. A meglévő osztályokat nem zavarják szét, de újat sem indítanak.

A tanárok és a szülők az ellenzékkel együtt keresni kezdték: egyáltalán ki döntötte el, hogy véget vet a nyolcosztályos képzésnek? A döntésre az orosházi önkormányzat szép nevű társadalmi kapcsolatok bizottságának lett volna joga, de ott napirendre sem került a kérdés. A városházáról elkezdtek az igazgatóra mutogatni: ő vetette le a jelentkezési lapot a honlapról.

Az igazgató sarokba szorult: tényleg ő vetette le, de nem ő döntött arról, hogy nem indul új osztály. Kiderült, tulajdonképpen nincs is döntés: majd csak a társadalmi kapcsolatok bizottság ülésén lesz! Ha nincs döntés, akkor még van idő, hogy megvitassák a kérdést – gondolták az orosháziak. Fölbolydult minden, majd ők megvédik a „kisgimit”. Gyűltek az aláírások, amelyeket végül senki sem mert átadni. Az egyik szülő elmondta: megértették, a közalkalmazottak joggal féltik az állásukat. Volt azonban olyan szülő, aki fogadkozott, majd ő kiáll a petícióval, mert magánvállalkozásnál dolgozik. A polgári kurázsi addig tartott, amíg nem szólt neki a vállalkozó, hogy ha sokat ugrál, a cégük nem kap munkát a várostól.

A nyilatkozatháborúban előkerült az az érv, hogy a „kisgimit” azért kell megszüntetni, mert a szegregációt szolgálja: egyes szülők azért viszik át oda a gyerekeiket, hogy kimenekítsék őket a körzeti iskolákból, ahol sok roma gyerekkel kellene egy osztályba járniuk. Egy név nélkül nyilatkozó szülő azt mondta erről: a „kisgimi” nem a szegregációt, hanem a tehetséggondozást szolgálta. – Az talán nem diszkrimináció, ha az ember gyerekét összezárják olyanokkal, akik miatt nem lehet rendes órát tartani? – kérdezte. Kiderült azonban, hogy a tehetséggondozásra hivatkozó érv sem stimmel: a „kisgimiben” legutóbb végzett osztályban 30-an indultak, de csak 17-en érettségiztek le.

Kiskunhalason a költségvetés előkészítése során kicsit javult a helyzet.

– Volt olyan változat, amely előrevetítette, hogy az utolsó 1-1,5 hónap nem finanszírozható az intézményekben – ismerte el kérdésünkre Gyovai István polgármester. A pedagógusok közalkalmazottak, a fizetésüket nem lehet csak úgy megkurtítani. De a polgármester szerint minden intézményvezető tudomásul vette, kevesebb pénzből kell gazdálkodni, „és olyan ésszerű szervezéssel kell megoldani a dolgokat, amely nem ront az intézmény szakmai színvonalán”.

Ilyen megoldás valószínűleg nincs, véli Várnai László volt polgármester, a Halasi Csipke Alapítvány elnöke. Az alapítvány önkormányzati támogatását 22 millió forintról 12 millió forintra csökkentették. Az elnök az mondta: ez annyira kevés, hogy a csipkevarrónők fizetésére sem jut belőle, holott a városnak mégiscsak a csipke az egyik jelképe. Gyovai polgármester erre úgy reagált: mind őtőle, mind az önkormányzat bármely tagjától távol áll, hogy beleavatkozzék a technikai részletkérdésekbe, amelyeket az intézményvezető ismer a legjobban. A polgármester szerint nagyon egyoldalú dolog, hogy az intézményvezető a támogatástól tegye függővé a csipkevarrónők fizetését, ahelyett hogy saját bevételeket szerezne.

Kiskunhalason vegyes összetételű többség alakult ki. A helyi Fidesz-frakció rövid időre kisebbségbe került, de aztán egyre több képviselő állt át hozzájuk. A fideszesek elhatározták, jót tesznek a halasi néppel, és eltörlik a helyi háztartásokra kivetett évi hétezer forint kommunális adót. A Fidesz polgármesterjelöltjét egy helyi civil szervezet képviseletében legyőző Gyovai István hiába mondta, hogy ezzel romba döntik az intézményrendszert, nem hallgattak rá. A polgármester „megkeresett magasabb szintű fideszes vezetőket”, akiknek a közvetítésével elérte, hogy ne nullára, hanem öt százalékra csökkentsék a kommunális adót. Még így is 40 millió forint veszteség érte a költségvetést – azt kellett volna az igazgatóknak megspórolniuk a tanárok túlóráján. Ezzel együtt a legutóbbi tervezetben visszaállították a törvény által előírt béreket.

Ez okozza a félelmet és a rettegést. Idén azonban még nem eszik olyan forrón a kását, súgja ismerősöm, aki régi motoros az önkormányzati szakmában. „Trükkök százai” mindig vannak. Ha nem is lehet mínuszos költségvetést tervezni, azt senki sem akadályozhatja meg, hogy olyan nullásat tervezzenek, amelyről a megszavazása pillanatában tudni lehet, hogy semmi realitása. Be lehet tervezni például a még meglévő ingatlanok eladását és a belőlük származó pluszbevételt.

– Leghamarabb jövőre úgyis kiderül, hogy az ingatlan nem kellett senkinek, ezért a költségvetés mégiscsak veszteséges lett – mondom.

– Amikor a remélt bevételt beállítottuk a költségvetésbe, azt hittük, majd elkel az a ház. De aztán úgy alakul, hogy mégsem kel el. Előfordul az ilyesmi. Felelősségre lehet ezért vonni bárkit is? – kérdezett vissza.

– Nem hiszem, hogy bármelyik közalkalmazottnak oka lenne remegnie az állásáért, amíg mi vagyunk a fenntartó – jegyezte meg Gyovai István. – Amit azonban a megyei fenntartású iskolák állami kézbe adásakor látunk, már tényleg okot ad a szorongásra. A megyei Fidesz által kinevezett igazgatókat pár hónap után újrapályáztatja az állami Fidesz, de az államnál már nem lesz kivel egyeztetni meg nyomást gyakorolni. 2013-tól a helyi önkormányzatok iskolái és egészségügyi intézményei is átkerülnek az államhoz. Nem attól kell félni, hogy mi lesz idén, hanem attól, hogy mi lesz jövőre.