Középkori kifejezések és modern irányok a Btk.-ban
A témával foglalkozó szakemberek, civil szervezetek szerint ez csak részben sikerült. Egyrészt valóban történt pozitív elmozdulás a hatályos Btk.-hoz képest, másrészt néhány vitatott, szerintük elavult kifejezés benne maradt az új tervezetben.
Az egyik legfontosabb pozitív változásnak azt tartják, hogy a korábbi fizikai erőszakhoz kötött nemi erőszak definíció enyhült.
– Ugyanakkor sajnos továbbra sem a beleegyezés hiánya, hanem a kényszerítés lesz a bűncselekmény alapja, ráadásul kettőtől nyolc év helyett egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lesz a büntetési tétele – mondja Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület vezető jogásza. További pozitívum, hogy az előterjesztés összevonja az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot, és egységesen a szexuális erőszak megnevezést használja ezekre.
Azt viszont kifogásolják, hogy a szexuális erőszak magánindítványos bűncselekmény maradt, vagyis továbbra is az áldozatnak kell kérnie a felelősségre vonást, nem hivatalból üldözik a cselekményt. Ugyanakkor a jogvédők üdvözlik azt a változtatást, amely szerint minősített eset lesz a 18 éven aluli ellen elkövetett szexuális erőszak, szemben a hatályos törvénnyel, ahol csak a 12 évesnél fiatalabb gyerek sérelmére történő erőszak számít minősített, vagyis szigorúbb megítélés alá eső esetnek.
Azt viszont nem tartják szerencsésnek, hogy az olyan „középkori” kifejezések, mint a megrontás vagy a vérfertőzés továbbra is a szöveg részei maradnak, utóbbi büntetési tétele ráadásul enyhül is. Spronz Júlia szerint nincs olyan, hogy vérfertőzés, csak gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak van, ennek kellett volna önálló bűncselekménnyé válnia.
A szexuális erőszakról viszonylag kevés kutatás készül Magyarországon. Egy három évvel ezelőtti jelentés szerint harminchárom ország közül Magyarországon a legkisebb az erőszakos közösülés miatt tett feljelentések száma: százezer emberre 2,1 jut. Svédországban 23-szor annyi esetet jelentenek be, mint nálunk, Csehországban és Szlovákiában is sokkal több bejelentés van. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk kevesebb az ilyen bűncselekmény, hanem azt, hogy az áldozatok kevésbé bíznak a hatóságokban. Erre utal az is, hogy az európai országok kétharmadában folyamatosan nő a bejelentett esetek száma, míg Magyarországon évtizedek óta csökken. 1987-ben 485-en fordultak a hatóságokhoz azzal, hogy megerőszakolták őket, 1997-ben 392-en, 2007-ben pedig már csak 215-en. Spronz Júlia szerint éppen ezért igenis számít, hogy az áldozatok valóságát tükröző törvények kerüljenek elfogadásra, mert ez – megfelelően képzett jogalkalmazókkal párosítva – meg tudná fordítani a tendenciát.
Ami a gyerekek elleni további szexuális bűncselekményeket illeti, az új Btk.-ban külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása. A szexuális erőszak áldozataival foglalkozó Eszter Alapítvány munkatársa, Gyurkó Szilvia szerint a változtatás fejlődésként értékelhető, különösen, ha jobban figyelnének arra, hogy a kiskorú prostituáltak az áldozatok ezekben az ügyekben.
Azt is pozitív változásnak tartja, hogy azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, amely gyerekek felügyeletével, nevelésével függ össze. – Ez azonban nem tekinthető olyan regiszternek, amit több országban bevezettek már, és ami lehetővé teszi akár lakóhely-változtatás esetén is a volt elkövető környezetében élők tájékoztatását – magyarázza.
Szintén fontos lépésnek tartja, hogy a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lenne. Emlékeztet: nemcsak gyermekvédelmi szervezetek, hanem bírák is jelezték korábban, hogy a kiskorú veszélyeztetésének hatályos tényállása nem nyújt elég védelmet a gyerekeknek a megfélemlítés, a megalázás, a szóbeli erőszak és a lelki bántalmazás ellen. Úgy véli, hogy éppen itt volt az ideje, hogy az érzelmi erőszak büntetése felzárkózzon a fizikai mellé.
Összességében a szakember elégedett lenne a változásokkal, ha az elavult megrontás kikerülne a szövegből, az az újdonság pedig, mely szerint emberkereskedelem és nemi bűncselekmények esetén, ha az áldozat 18 évesnél fiatalabb, akkor az elévülési minimum öt éve az áldozat 18. születésnapjától kezdődve számolódik, még hosszabb ideig tartana.
Egy dologra azonban figyelmeztet: a korszerűbb szabályozás csak akkor ér valamit, ha a jogalkalmazók segítséget kapnak és hajlandóságot mutatnak a betartatásukhoz. Hiába született például korábban döntés az úgynevezett gyerekmeghallgató szobákról, ha van olyan nyomozási bíró, aki nem hajlandó egy másik épületbe átmenni, hogy a gyereket egy ilyen, speciális szobában hallgassa meg. Egyelőre nincsenek speciális képzések, felkészítés az igazságszolgáltatási szakemberek számára, hogy elsajátíthassák a gyermekek meghallgatásának szabályait.
