A frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen haltak meg vagy mentek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzett a helyükre állt. Csak 2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma.

Összességében a rendszernek egyetlen olyan tényezője sem látszik, amely a hazai orvoshiányt az elkövetkezendő években számottevően csökkentené. A számszerű hiányt legfeljebb az mérsékelheti, ha az ellátórendszer kurtításával az orvosi álláshelyek száma is csökken. Ennek azonban sem a várható mértéke nem ismert, sem az, hogy milyen hatással lesz a betegek ellátásának gyorsaságára, illetve minőségére.

Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának kutatási adataiból egyértelműen látszik: óriási a baj. Az általában nem a hiányszakmák közt említett sebészet Kelet-Magyarországon például már összeomlott volna, ha nem lennének bevándorló sebészek. Míg Szabolcs-Szatmárban minden negyedik, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden ötödik sebész külföldi.

Az ország más részein sem sokkal jobb a helyzet, Baranyában a működő 82 sebészorvosi állásból hetet külföldiek töltenek be. Ezek alapján persze akár hátra is dőlhetnénk, mert lám, külföldről is érkeznek orvosok, csakhogy a külföldi gyógyítók magyarországi munkavállalási hajlandósága is romlik. Míg 2006-ban 169 külföldi orvos honosíttatta magyarországi munkavégzéshez a diplomáját, addig 2010-ben már csak 35.

Egy év mérlege: 1000 orvosi diploma, 1200 kivándorló

A témáról az Orvosi Hetilapban megjelent kutatási összefoglalóban a professzor arra a következtetésre jutott, hogy változatlan (netán fokozódó) külföldre áramlás mellett a hazai ellátásban rövid távon is krízisközeli helyzet, valódi válság keletkezhet. Ez pedig az ellátás összeomlásával járhat: a migráció olyan méreteket öltött, mintha Magyarországon már egyetlen orvos sem kapna diplomát – az évente végző ezer orvosra tavaly már 1200 elvándorló jutott, legalábbis ennyien kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolásokat.

Az ilyen papírt megszerzők 95 százaléka valóban el is hagyja az országot. A távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddigi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok.

A súlyos helyzet ellenére az orvosok érdekvédői és a kormány közt már több mint egy hónapja zajló bértárgyalásokon nemigen látszik előrelépés. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ennek ellenére bizakodó, méghozzá azért, mert a miniszterelnöktől kaptak személyes ígéretet a bérük javítására. Tárgyalnak, és nem csupán a pénzről.

Néhol a szakmai felügyelet is megszűnt, másutt tolakodás van

A migrációról készített kutatási kérdőíven ugyanis a távozás okaiként előkelő helyen tüntetik föl a megkérdezettek a szakképzés minőségének romlását. Gyakori panasz a túl nagy önállóság is, egy-egy területen ugyanis az orvoshiány miatt felügyelet nélkül dolgoztatják az intézmények a szakorvosjelölteket. Van példa persze amásik végletre is: előfordul az is, főként a műtétes szakmákban, hogy a fiatal rezidensek nem tudnak beteghez jutni. Ezért olyan szakképzési rendszert szeretnének a kormányzattal bevezettetni, amely megfelelő garanciákat ad a szakképzés minőségének javítására.

Legutóbb az egészségügyért felelős államtitkárság hihetetlen mennyiségű adattal borította el az érdekvédőket. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint a táblák legegyszerűbb boncolgatása is az ábrázoló matematikának egy olyan szintje, amelynek fölfogására ők nem képesek. Annyi azért kiderült: hat éven belül, feltételezve, hogy a még rendszerben lévők 65 éves korukig „szolgálatban” maradnak, a már említett, a rendszerből hiányzó négyezer mellett további hétezer orvos eshet ki az ellátórendszerből.

Az érdekvédők rendelkezésére bocsátott korfa szerint például a 35–39 éves gyógyítókból csak nagyon kevesen maradtak Magyarországon.

Kecskeméti kórház, műtő takarítás, tisztítás, fertőtlenítés egészségügy