Az MTI vezére a "selejt bosszújának" tartja az operaházi riportot
Az interneten azóta állandó gúny tárgya a Híradó akkori élő bejelentkezése.
Belénessy Csaba, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának január 18-i ülésén a most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy semmiféle politikai színezete nem volt a tudósításnak. Úgy fogalmazott: „Hogyha lehetnék itt cinikus, mert nem lehetek, akkor azt mondanám, hogy egy kicsit rosszabb volt a helyzet, mert szakmai hibák voltak, és egy politikai rossz döntést könnyebb kijavítani, mint a selejt bosszúját.”
Szerinte az történt, hogy az élő adásra alkalmas mobil egység azon a napon délután a Nemzeti Galériában volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök még az új alkotmány tiszteletére rendezett operaházi díszelőadás előtt mondott beszédet. Ezt vitték le az Operához, de az csak az utolsó pillanatban érkezett oda. Belénessy elmondása szerint a közvetítőegységből ugyan átjátszották a Híradó stúdiójába a tüntetőkről korábban készített felvételeket, de ezek nem kerültek adásba, mert a riporter a megbeszélt nyolcvan másodperces élő bejelentkezést negyven másodperc után befejezte.
Belénessy a szakmai hibák között sorolta, hogy a stúdióban nem nézték meg, hogy hol áll a riporter, és a Híradó közben nem kapcsolt ki újra a tüntetésre, hogy látszódjon a tömeg. Az MTI vezérigazgatója az ügy miatt nem alkalmazott büntetést, ahogy a jegyzőkönyv szerint fogalmazott: „...abban a helyzetben, ami a Lomnici-ügy után kialakult, és nem tudtam megállapítani egy embernek azt a súlyos felelősségét, ami ezt előidézte, úgy döntöttem, jól vagy rosszul, de úgy döntöttem, hogy az alapos letoláson kívül nem fogok más eszközt bevetni, mert nem robbantom föl a Híradót”.
A Lomnici-ügy miatti felelősségre vonások részleteiről, Élő Gábor Hírcentrum-főnök leváltásának indokairól is beszélt Belénessy a kuratóriumnak. A Lomnici Zoltán egykori főbíró híradós kitakarása miatt kirobbant botrány következtében Belénessy december közepén rúgta ki Élőt, miután helyettesét, Hegedűs Istvánt figyelmeztetésben részesítette. Ő volt ugyanis, aki utasításba adta, hogy az ominózus riportban ki szerepelhet és ki nem. Belénessy azt mondta, „úgy éreztem, hogy a helyzet tovább eszkalálódik, és ezt a folyamatot csak egy tisztáldozattal lehet megállítani, s ezért hoztam ezt a döntést, hogy az egyik legközvetlenebb munkatársamat, akit továbbra is nagyra becsülök és jó szakembernek tartok, fölmentem, és megválok tőle”.
A Hírcentrum új vezetőjéről, Gianone Péterről a vezérigazgató azt mondta, hogy „egy viszonylag ismeretlen ember”, aki azonban „tehetséges, nagyreményű ifjú”. Belénessy „leszerződtette mellé” három hónapra Betlen János televíziós műsorvezetőt, mert ahogy fogalmazott: „Gianone Péter, ő a rádióban és a hírügynökségi területen járatos, és szeretném ilyen gyorsított érleléssel – persze mindannyian ezen megyünk mostanában keresztül – kiképezni a televíziós ügyekben is, és erre én a Betlen Jánost alkalmasnak tartom.”
Betlen János sokszor előhúzható: a Duna TV-re száműzött műsorvezető a közelmúltban Orbán Viktorral készített interjút az MTV-nek, mert Belénessy és – ahogy a vezérigazgató korábban fogalmazott – a „másik oldal” is őt találta erre alkalmasnak.
Sajtóklub Brüsszelben
A Klubrádió főszerkesztője azt mondta szerdán a Brüsszeli Európa Sajtóklubban, hogy nem volt tisztességes a rádió által használt frekvenciára kiírt pályázat. Vicsek Ferenc közölte: a pályázat több mint 60 százalékos zenei tartalmat írt elő a meghirdetett sáv használójának, holott a Klubrádió korábban mindössze 22 százalékos zenei tartalommal, főként interaktív, beszélgetős véleményműsorával vált népszerűvé. Az unióhoz akkreditált külföldi tudósítók sajtóklubja rendszeresen hív meg vendégeket különböző időszerű európai témákban. A szerdai rendezvényen mintegy kéttucatnyian vettek részt. Vicsek Ferenc úgy vélekedett, hogy a teljesen ismeretlen, rádióműsort eddig soha nem készítő Autórádió „alibiprogramja” pusztán a Klubrádió „megölését” célozta. A főszerkesztő beszélt arról, hogy a 2010-es választások után a kormányzat „feketelistára tett” bizonyos médiavállalkozásokat, amelyekben az állami cégek nem hirdethetnek. A Klubrádió főszerkesztője a brüsszeli sajtóklubbeli esemény után az EU mellett konzultatív jelleggel működő, Régiók Bizottsága nevű testület szocialista csoportjának is előadást tartott, és ott azt hangsúlyozta, hogy a médiatörvény „katasztrofális hatást gyakorol” a magyarországi független rádióállomásokra. A Régiók Bizottságának szocialista csoportja elítélő nyilatkozatot tett közzé „a médiaszabadság magyarországi korlátozásáról”. A szocialista csoport elnöke, Karl-Heinz Lambertz – aki a 70 ezres lélekszámú belgiumi német nyelvű közösség „miniszterelnöke” – úgy vélekedett: „a Klubrádió példája egyértelműen arról tanúskodik, hogy a magyar kormány korlátozza a médiaszabadságot. (Nol.hu)