„...megkockáztatható a feltételezés, hogy az előttünk álló időszakban sem csitulnak el a kedélyek” – írtam alig két hete e hasábokon, azóta már váteszivá vált elemzésemben, és ilyen helyzetben az ember nem szívesen kapja magát próféciázáson, hiszen mindannyiunk sorsát súlyosan érintő kérdésekről van szó, de tény ami tény, nem hallgathatom el magam előtt: már megint beletaláltam.

Talán még a hazai belpolitika fanyar humorára legfogékonyabbak sem álmodhattak arról, hogy ilyen főcímekkel kezdhetjük az évet, mint: „Puch László az éhségmenetben”, „Nyakó Istvánnak hólapátolás közben ellopták arcszeszét”, „Orbán Viktor a hajléktalanszálláson” és így tovább, még nem látjuk, hova fut ki a dolog, de senki sem lepődne meg, ha egy-két napon belül a lejmoló Rogán Antalba futna bele a Nyugatinál.

Lám, a már ezerszer leírt, lesajnált Gyurcsány Ferenc egy elkeseredetten idiótának tűnő ötlettel hogyan tudta új terepre vezényelni a napi híradópolitikát.

Jó, hát Orbán sem kezdő a plebejuskodásban (nem mintha nem a permanens plebejus politika korszakát élné a mindig elitellenes elit kábé hatvan éve), és hát lássuk be, tényleg ez a legolcsóbb és leginkább bevált eszköz: nem kell hozzá más, csak egy-egy műbőr dzseki, kopott kordnadrág, polárpulóver, borosta, máris kész a népbarát, sőt mélyen népi gyökerű politikus. (Láthatóan jobban is érzik magukat ezekben a kínai piacos cuccokban, mint az elszabott ujjú Zegna öltönyben.)

És a dolog annyira működik, hogy már maguk is csodálkoznak rajta. (Csak szegény Jobbik maradt le a divatról: szomorúan zászlót éget, enerváltan zsidózgat. Hol vannak már az idők, amikor Vona Gábor mellényétől rettegett az ország?!)

Ha én mostan valami marketinges volnék az Audinál, már dobatnám is piacra a plebejus modellt, A6 Proli vagy hasonló, gyárilag rozsdás, sérült karosszéria, tetőcsomagtartóra erősített széria-szobafestőlétra (extraként rendelhető: malteros talicska), festékfoltos mintázatú üléshuzat (hozzá opció: svájcisapkás munkások) és így tovább, meg lehetne vele csípni néhány százmilliós tendert.

De nehogy azt gondoljuk, hogy az országátalakító munka szünetel, amíg ez a jelmezes farsangi felvonulás zajlik. A napokban terítették be az országot a Marslakók című, milliárdos költségvetésű köztévés sorozat óriásplakátjai, újabb, ki tudja, hányadik állami megrendelésinjekciót juttatva az egyébként nem nagyon hasító köztéri reklámpiacra.

Nem nagyon feltűnő plakátok, némelyik teljesen sötét, csak sziluettek látszanak rajta. De nem is az a feladatuk, hogy feltűnősködjenek, inkább csak finoman jelzik azoknak, akiknek van erre szemük, hogy miközben megy a bohóckodás 47 000 forinttal, plebejus politikával, Szájer–Kroes-pankrációval, a dolgos kezek szorgoskodnak tovább: lapátolják kifele a még megmaradt húszezreseket mindenféle félreeső pinceablakokon.

Orbán Viktor facebookos rajongói oldalára feltöltött kép a hajléktalanszállón tett látogatásáról