A kormánynak péntekig el kell küldenie a tervezeteket az Európai Bizottságnak (EB) arról, mely pontokon és hogyan változtatnák meg a Brüsszel által aggályosnak tartott jogszabályokat. A korrekció az előzetes feltétele az IMF-tárgyalások hivatalos megkezdésének.

Navracsics Tibor tegnap az m1-nek azt nyilatkozta, hogy a bírák nyugdíjazásának ügyében van a legnagyobb véleményeltérés a kormány és az EB között. A bizottság arra szeretne ugyanis további biztosítékokat kapni, hogy a bírák nyugdíjazásának új szabályozása nem diszkriminatív. Mivel a kormány az általános nyugdíjkorhatárt akarja érvényesíteni az igazságszolgáltatásban is, ezért az „definíciószerűen nem lehet diszkriminatív” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Lapunk értesülése szerint a közigazgatási és igazságügyi tárca kompromisszumos megoldási javaslata valószínűleg az lesz, hogy a 62 éves nyugdíjkorhatárt elérő bírák maguk dönthetnék el, visszavonulnak-e. Az Országos Bírósági Hivatal éves szinten keretszámokat határozna meg olyan álláshelyekre, amelyekre kizárólag a nyugdíjkorhatárt elérő bírák pályázhatnának.

A jegybanktörvény esetén szimbolikus kérdésekben van nézetkülönbség: az MNB Monetáris Tanácsa tagjainak az esküje és az MNB-vezetők fizetésmaximálása ügyében. „Az eskü kérdésében lehetőséget látunk egy kompromisszumos megoldásra, és bár a fizetések esetében ez nincs így, biztosak vagyunk abban, hogy a tárgyalások során erre is megoldást fogunk találni” – mondta a Reutersnak Rétvári Bence. A közigazgatási tárca államtitkára tegnap lapunknak is azt hangsúlyozta, meglesz a kompromisszum, de részletekről nem nyilatkozott.

Jól értesült kormánytisztviselők ugyanakkor munkatársunknak azt mondták, „a bizottság hajlik rá”, hogy az eskü szövegében egymás mellett szerepeljen két kitétel, melyek szerint a monetáris tanács tagjai „Magyarország érdekeire”, illetve „az Európai Központi Bank érdekeire” tekintettel végzik munkájukat. Egy kormányközeli szereplő szerint joggal lenne elvárható, hogy „Simor András jegybankelnök fizetése ne legyen alku tárgya”.

– De ha ez lenne az EU részéről „az utolsó utáni feltétel” a megegyezéshez, a kormány nyilván mérlegelné a jövedelemmaximálás feloldását. Egy karácsony előtti kormányülésen erről már esett szó, és a miniszterelnök sem volt teljesen elzárkózó – tette hozzá forrásunk, aki nem tartotta kizártnak, hogy cserébe esetleg mégis lehetne bővíteni a monetáris tanácsot új tagokkal.

Ami az adatvédelmi hatóságot illeti: a kormány kész elhagyni a törvény azon passzusát, amely szerint a hatóság elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti abban az esetben, ha a szervezet vezetője nem képes ellátni, vagy megítélése szerint nem látja el jól a feladatát. Jóri Andrást viszont nem helyezik vissza, azaz a hatóságot nem nevezik vissza hivatalnak. Ezt egyébként Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa javasolta korábban.

Értesüléseink szerint ugyanakkor a kormány arra is felkészült, hogy újabb kötelezettségszegési eljárásokat indítanak Magyarországgal szemben.

Justitiát már törvényesen „maga alá gyűrte” a hatalom