- A BKV állami támogatásának nagy ára lehet az ellenzék szerint. A szocialisták a fővárosi közmű-, illetve ingatlanvagyon értékesebb elemeinek állami átvételétől tartanak. Elképzelhető egy ilyen forgatókönyv?

- Ha az állam pénzt ad, akkor elvileg kérhet is cserébe valamit. De nekem nincsenek ilyen információim.

- Rákényszerítheti a kormány a fővárost egy újabb hitel felvételére a BKV-csőd elkerülése érdekében?

- Előállhat olyan helyzet, amikor Budapestnek nem marad más választása. Az én terveim között mindenesetre nem szerepelt egy új hitel, ami a városnak sem volna előnyös.

- A bankok sem olyan előzékenyek már...

- A bankok visszahúzódásának a fővárost messze meghaladó okai vannak. Ennek ellenére a jövő hét elején több bank vezetőjével is találkozom ez ügyben, de kétségtelenül nem egyszerű a képlet. Nem győzöm hangsúlyozni, nem a város vagy a BKV büdzséjéből hiányzik 40 milliárd. Ez a 2004-ben felvett és most lejáró hitelekből jön össze. A BKV helyzete nagyon hasonlatos a Malévéhez. Ahogy a kormány nem tehet arról, hogy milyen szerződést kötöttek elődei a légitársaság nevében, úgy nekünk sincs közünk az előző városvezetés által jóváhagyott kölcsönszerződésekhez. Ettől függetlenül: ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését, akkor összeomlik a cég.

Nem fogok a saját kormányom ellen beszélni

- A BKV is egyik pillanatról a másikra dől be, mint a Malév?

- Elképzelhető. Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz. Figyelmeztető jelek azért lesznek korábban is. A következő, február 29-i közgyűlésen például javaslatot teszek a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására. A BKV-nak egyelőre nincs fedezete, például a hiteltörlesztési kényszerek és a normatíva befagyasztása miatt, hogy teljesítse a megrendeléseket. Ha nem ritkítanánk a járatokat, megsértenénk az államháztartási törvényt.

- Az előző közgyűlésen elfogadott tulajdonosi kölcsönnel, a működési támogatás előrehozott kifizetésével, illetve az intézményi normatívák tíz százalékának befagyasztásával a főváros elment a falig. Sőt korábbi pénzügyi tanácsadója, Atkári János szerint túl is ment rajta, mivel ez a vállalás nem tartható.

- Atkári János felkészült szakember, ezért kértem föl annak idején. De úgy látom, ha ő érvel, az csak olaj a tűzre. Úgy vélem, maradt még némi mozgásterünk. Az idei költségvetési terv még formálódik, de vélhetőleg össze tudunk gereblyézni annyi pénzt, amennyiből a kormány által meglehetősen kurtán-furcsán bedobott „egy forinthoz egy forintot”-elvárást teljesíteni tudjuk. Ezzel a város működését távlatilag kockára tesszük. Nem tudni még pontosan, milyen mértékben sínylik meg az intézmények ezt a megszorítást, de bizonyos, hogy mindez nyomot hagy az utakon, a parkokon, a színházakon, az iskolákon. Ráadásul ezek között a források között olyanok is vannak, amelyek egyszeriek. Így például a leállított fejlesztésekből megmaradó önrészek összege. Ha a főváros nem kap új bevételi lehetőségeket a kormánytól, akkor az idei év még finanszírozható lesz, de a 2013-as már nem.

- A következő közgyűlés tárgyalja a költségvetési tervet? S ha igen, mennyiben tér ez el az Atkári-féle koncepciótól?

- Napirenden lesz. A BKV romló pénzügyi helyzete miatt számos ponton változtatnunk kell a koncepción. A költségvetés teljesen kifeszíti a várost. A Fideszben sokan még mindig azt hiszik, hogy a fővárosnak jelentős tartalékai vannak. Ez talán az előző Orbán-kormány idejéből származó emlékképekből táplálkozik, de ki kell ábrándítanunk mindenkit. Azok a tartalékok, például a 4-es metró önrésze, 2006-ra elfogytak. Az elmúlt napokban néhány rosszízű megjegyzés is elhangzott, miszerint Budapest csak tartja a markát. Remélem, nem rám gondolt Lázár János, mert akkor nem az 53. helyen lennék a városháza fizetési listáján. De a fővárosra se igaz ez az állítás. A Lázár János irányította Hódmezővásárhely, illetve a Rogán Antal vezette V. kerület például jobban eladósodott az elmúlt években, mint Budapest, holott mindkettőt ugyanaz az ember vezeti most, mint előtte. Budapesten nem így van. Ráadásul a vidéki városok arányaiban sokkal többet kapnak vissza az ott befizetett személyi jövedelemadóból, mint Budapest. Most akkor ki tartja a markát?

- Lázár János frakcióvezető és Rogán Antal belvárosi polgármester egymást váltogatva üzenget önnek. Mire véli ezt a koncentrált támadást?

- Meglepő kirohanásoknak tartom, és nem gondolom, hogy ezek csak rám vagy a fővárosra szorítkoznának. De nem szeretnék ebben állást foglalni. Nem érdekem, és nem is fogok a saját kormányom ellen beszélni. Az viszont kétségtelenül furcsa, hogy Rogán Antal az elmúlt hetekben úgy tűnik fel a színen, mint egy kívülálló idegen, holott fővárosi képviselőként és a gazdasági bizottság elnökeként minden korábbi BKV-t, illetve a Budapesti Közlekedési Központot érintő előterjesztést ellenvélemény nélkül támogatott. Miért nem sorolta eddig a kifogásait? De ha forrásokat lát, és a beruházásokon takarékoskodni kíván, akkor örömmel fogadom a felajánlásait. Kezdhetné mindjárt azzal, hogy befagyasztja a Ferenciek terének kerületi szintű 4,5 milliárdos beruházását.

- Nem tartja furcsának, hogy Rogán Antal azután gyűjtött bátorságot magának, miután az Orbán Viktor miniszterelnök jobbkezének számító Habony Árpáddal közösen ruccant ki Abu-Dzabiba? Sokak szerint a BKV csupán ürügy az ön elleni támadásra.

- Rogán Antal bátorsággyűjtésének körülményeiről a sajtó többet tud, mint én. A BKV ürügyként való felhasználását nem zárom ki, de meglehetősen értelmetlen politikai húzásnak tartom. Sok személyi konfliktusról hallani mostanában a kormánypárt felől, amelyben az én nevem nem fordul elő. Például Egerben a frakcióülésen is. Engem a párt csak jelölt a főpolgármesteri posztra, de a nép választott meg. Nem egy magas rangú hivatalnokról van szó, aki bármelyik nap leváltható. A BKV ráadásul egy kicsit drága ürügy lenne. Az állam és a város egyaránt százmilliókat veszíthet rajta. Ha engem valaki ilyen áron akar kellemetlen helyzetbe hozni, akkor súlyos kérdések merülnek fel az illető politikai alkalmasságáról. A BKV adósságállományát ugyanis senki sem varrhatja a jelenlegi városvezetés nyakába. Különösen ha a BKV mellé teszem a Malév és a MÁV ügyét, ezek együtteséből elég nehéz egy kizárólag Budapestet felelőssé tévő képletet kihozni. Egy ilyen játszma választási szempontból is meglehetősen kétes értékű, bár a politikában semmi sem zárható ki. De Budapest akkor sem maradhat közösségi közlekedés nélkül.

- Mennyiben változott a miniszterelnökhöz fűződő kapcsolata a választások óta?

- Nem keverném bele Orbán Viktort ebbe az ügybe. Nem tudom ugyanis, hogy a miniszterelnök urat mennyire széleskörűen és pontosan tájékoztatták a BKV helyzetéről. Így azt sem tudom, hogy a jelenlegi hozzáállása személyes meggyőződésén alapul, vagy csupán beleszorult ebbe a helyzetbe. Ettől függetlenül a BKV összeomlásának Budapest mellett az ország és a kormány is kárvallottja lenne. De abban azért nem vagyok biztos, hogy akik most nyakra-főre nyilatkoznak, veszítenének rajta.

- Lesznek új elemek az IMF-nek szánt javaslatcsomagban?

- A szakértők most dolgoznak az előterjesztésen, várhatóan hétfőre készülnek el. Nehéz lesz újat mondaniuk, hiszen az elmúlt évben 26 különféle megoldási ötlettel álltunk elő, ezenfelül letettünk az asztalra egy komplett átalakítási tervet is. Az illetékes tárca képviselői még csak el sem olvasták.

- Az IMF-tárgyalások márciusban kezdődhetnek, amelyből legkorábban június végére lehet megállapodás. Megéri ezt a BKV?

- A BKV-megegyezéssel nem lehet kivárni az IMF-megállapodást. Ha a hitelválságot nem tudjuk március vége előtt rendezni a kormánnyal közösen, akkor teljesen lényegtelen, hogy miben állapodnának meg az IMF-fel és annak nyomán a fővárossal.

- Ön szerint megoldást hozhatna a buszágazat privatizációja?

- A buszágazat kiszervezését éppen én vetettem fel először, de jelentős kormányzati ellenállásba ütköztem. Most meg éppen onnan érkezik ugyanez saját ötletként. Ez egyébként új elemként bekerül az IMF-koncepcióba is. De korántsem olyan egyszerű a lebonyolítása a különféle közbeszerzési szabályok és egyéb jogszabályi feltételek miatt. Ezekről bizonyosan keveset tudnak a most hangos retorikával bejelentkező nagyvállalkozók. Ha egy éve politikai támogatást kaptam volna, akkor már kész terveink lehetnének, így csak most kezdhetjük el a munkát.

- A szocialisták szerint ez igencsak kapóra jönne néhány Fidesz-közeli cégnek. Lehet ilyenfajta gazdasági nyomás a háttérben?

- Erre akkor tudnék válaszolni, ha engem is bevontak volna a tervezésbe. Ha egyáltalán van ilyen. Az én elképzeléseim között nem szerepel. Nem véletlenül vállaltam a saját kormányommal is konfliktust a BKV érdekében, holott ez sem szerepelt az eredeti terveim között.

- Beáldozza a BKK-t?

- Külföldi szakmai szervezetek is üdvözölték a központ létrehozását, és eddig Rogán Antal sem emelt kifogást ellene. A holdingot a megrendelői, végrehajtói és ellenőrző szerep szétválasztására hozták létre, ennek a cég meg is felel. A BKK felszámolása így nem indokolt. Sok mindent befolyásolna a régóta várt személyszállítási törvény elfogadása.

- Van remény arra, hogy a fővárost osztottan megillető adóbevételek, például a személyi jövedelemadó, az iparűzési adó újraosztásában változás álljon be?

- Mi erre is tettünk javaslatot, de heves ellenállásba ütköztünk. Azt állítják, hogy Budapest a vidéki városok és a kerületek zsebében akar turkálni. Holott arányaiban a vidékiek sokkal többet kapnak vissza ezekből a bevételekből, mint a főváros. A kerületek pedig csak elvittek forrásokat Budapesttől.