A főváros megmaradt cég- és ingatlan vagyona, illetve annak értékesebb része lehet a BKV megsegítésének ára –vélik a fővárosi szocialisták. A Főgáz, valamint a víz- és a csatornázási művek különösen kedvesek a kormánynak, így könnyen lehet, hogy bejelentik rá az igényüket. De ha Tarlós István főpolgármester ezeket is kiszolgáltatja az Orbán-kormánynak, akkor Budapest mindent elveszít, amit polgárai évtizedek alatt felhalmoztak. A felvetés Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint korántsem légből kapott, hiszen a Fidesz tavaly a Városliget egy részét és két színházat kért a BKV megsegítéséért cserébe. Most többet kér a város, így az ár is magasabb lesz – állítja Horváth, aki szerint egyre jobban kirajzolódik az a gazdasági érdekkör, amely igen sokat nyerhetne a BKV csődjével. Ezek a Fidesz-közeli cégek persze nem az egész fővárosi közösségi közlekedést, csupán annak kifizetődőbb részeit csemegéznék ki maguknak. A fővárosi szocialisták igen csalódottak voltak amiatt is, hogy Orbán Viktor nem jelentette be a zárolt 32 milliárdos normatíva feloldását, Rogán Antal, Belváros fideszes polgármestere pedig úgy osztja az ötleteit a BKV helyzetének rendezésére, mintha átaludta volna az elmúlt két évet a Fővárosi Közgyűlésben.

Azt egyébként Tarlós István főpolgármester sem igazán érti, hogy a belvárosi polgármester miért Abu-Dzabiból visszatérve ontja javaslatait, holott ezeket korábban is megoszthatta volna vele.

– Rogán Antal javaslataiból hiányoznak a konkrétumok, amit pedig pontosan megnevez, az keveset ér –jelentette ki tegnap sajtótájékoztatóján Tarlós István. – A Budapest Szíve program második ütemének leállításából például aligha jönne össze sok, hiszen a költségek nagy részét uniós forrásból fedezik, sokkal többet nyernének a Ferenciek terének rendezésére szánt 4,5 milliárddal. Erről is lemondana a belvárosi polgármester? – így Tarlós, aki egyébként nem sokat vár az agglomerációs települések, illetve a kerületi polgármesterek keddi egyeztetésétől sem. Miért adnának ezek az önkormányzatok pénzt a BKV működtetésére, ha ez a törvény szerint fővárosi feladat? S ha lenne is rá szándékuk, honnan teremtenék elő a hiányzó összeget? Pest megye tavaly már az iskolák fűtését se tudta fizetni, a belváros adósságállománya pedig meghaladja a költségvetési főösszegét.

– Valós megoldást csak a kormánnyal való megegyezés hozhat –jelentette ki immáron sokadszor Tarlós István. – Éppen ezért a főváros a kabinet valamennyi feltételét igyekszik teljesíteni, és előteremti a BKV működőképességének fenntartásához még szükséges pénz felét, ha az állam is hajlandó erre. Ha nem pénz, akkor valamiféle forrásnyitási lehetőség formájában. Budapest, kisöpörve a padlást és lélegzetakasztóan szorosra húzva a nadrágszíjat, teljesíti a kormány „egy forinthoz egy forint” elvárását, de ennél többre nem képes. Ezt a helyben befizetett személyi jövedelemadókból Budapestnél sokkal inkább részesülő hódmezővásárhelyi polgármesternek, Lázár Jánosnak is el kell fogadnia. Veszélyes a BKV-ügyet Budapest–vidék ellentétté alakítani – figyelmeztet Tarlós. – Hiába ismétli egymást váltva Rogán és Lázár, hogy „ez csak a főváros problémája, oldja meg”, ettől ez még nem igaz. A BKV csődjének az egész ország kárvallottja lenne politikai és gazdasági értelemben egyaránt.

A főváros a jövő hétre egységes szerkezetbe foglalja a BKV pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatait, illetve a cég finanszírozásának hosszú távú koncepcióját. De ez nem változtat a tényen, hogy az államnak így vagy úgy, a zsebébe kell nyúlnia. Ha nem teszi, többet veszíthet, mint amennyit most adnia kellene. Tarlós István nagyon örülne, ha az állam átvenné a BKV-t, de ilyen tervről még nem hallott, mint ahogy arról sem, hogy a kormány bármely tagja a BKV csődbe juttatását tervezné. A főpolgármester mindenesetre a BKV összeomlása után se mond le, mert ez az adósság nem ebben a ciklusban keletkezett, így azért, mondja, nem is felelős.

„Rogán javaslataiból hiányoznak a konkrétumok”