Idén várhatóan kétszázezer embernek akar a kormány közfoglalkoztatáson keresztül munkát biztosítani. A munkák bonyolítását, szervezését a Belügyminisztérium látja el. Az illetékes tárca kérdéseinkre azt válaszolta: a kistérségi Start munkamintaprogramokban részt vevő, mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező mintegy nyolcezer közfoglalkoztatott lesz a „nagy erkölcsi tett” célcsoportja. A program várhatóan kora tavasszal indul. Megtudtuk: a szombati iskola nem lesz a foglalkoztatáspótló juttatás feltétele, ennek a támogatási formának a megítélése és a képzésben való részvétel között nincs összefüggés. A képzés a közfoglalkoztatási rendszer egyik elemében, a kistérségi Start munkamintaprogram mezőgazdasági projektjében dolgozó, mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkezők számára lesz kötelező. A tárca tájékoztatása szerint egy év alatt állattartó, másfél év alatt növénytermesztő és tartósító, két év alatt pedig növénytermesztő és állattartó – tanúsítvánnyal igazolt – végzettséget lehet szerezni. Megkérdeztük, milyen adatokra támaszkodtak akkor, amikor megtervezték, hogy az érintett közfoglalkoztatottaknak milyen bizonyítványt szerezhetnek. Vagyis milyen szakmákkal lesz könnyebb nekik kikeveredni a tartós munkanélküliségből?

A pihenőnapot hét közben biztosítják majd

„A tervezéshez a munkaügyi szervezet munkaerő-piaci prognózisait, a KSH adatait és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságkutató Intézetének tanulmányait használta a Belügyminisztérium. A kistérségi Start munkamintaprogram mezőgazdasági projektjében részt vevők esetében az önellátás lehetőségének biztosítását, majd a védett környezetben (szociális szövetkezet), szakmai segítséggel történő munkavégzést követően elérhető cél a nyílt munkaerőpiacra történő kilépés” – tájékoztatta a Népszabadságot a minisztérium. És miért a szombatot jelölték ki iskolanapnak? „A képzésre kötelezettek létszámából következik, hogy oktatásukhoz jelentős számú szakirányú végzettségű oktató, pedagógus és egyéb szakember szükséges. A munkaviszonyban álló szakemberek szabadnapjukon könnyebben bevonhatóak a képzésbe, mint munkanapon. Hasonlóképp könnyebb biztosítani az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát szombati napon” – válaszolták, hozzátéve, a heti 40 órás munkaidőt közmunkások esetében is be kell tartani, a képzésben való részvételre fordított idő tehát beleszámít a munkaidőbe. A pihenőnapot a szombat helyett hét közben fogják számukra biztosítani.

Tamásiban hamarosan indul nyolcvan fő bevonásával a képzéssel egybekötött közmunkaprogram. Szántó Zoltán, a projektet bonyolító Tamási Innovációs Központ Nonprofit Kft. vezetője lapunknak elmondta, a hosszú távú cél az, hogy egy szociális szövetkezet a program befejezése után is folyamatosan munkát tudjon adni az akkor már szakképesítéssel rendelkező közfoglalkoztatottaknak. Már zajlanak a munkák: egy önkormányzati tulajdonban lévő ötvenhektáros földön megkezdődött a fóliasátrak építése. A hamarosan induló képzésben különböző csoportokba szervezik majd az embereket aszerint, ki dolgozik a földön, a feldolgozásban vagy az állattartásban. A munkahét pedig négy nap gyakorlatból és egy nap elméletből áll majd.

– Így nemcsak megtanulnak a mezőgazdaságban dolgozni az emberek, de arra is lehetőségük lesz, hogy képesítést szerezzenek. A megszerzett tudás birtokában pedig a program végén is munkapiacon tudnak maradni. A szociális szövetkezet majdhogynem piaci alapon kínál munkalehetőségeket. Azt nem várjuk, hogy hasznot termeljenek ezek a szövetkezetek, de azt igen, hogy az önkormányzat különböző intézményeinek megtermelje az élelmiszert, ellássa a menzákat – magyarázza Szántó Zoltán. Hozzáteszi: a program nagyon gazdaságos, mert a Start programtól érkezik a közmunkások bére, de arra is lehetőségük van, hogy eszközökre pályázzanak. – Nem igaz, hogy az emberek nem akarnak dolgozni. Amikor meghirdettük a programot, 160 embert hívtunk be, és 154 mondta, szeretne bekerülni. Rendkívül sok a tartósan munka nélkül élő ember a környéken.

Az oktató a kulcskérdés

A Policy Agenda elemzője, Kiss Ambrus azt mondja: korábban is volt kísérlet szociális szövetkezetek létrehozására, még szövetkezeti mentorokat is képeztek, de valahogy mégsem honosodott meg a kultúrája ennek a munkaszervezeti formának. A Policy Agenda elemzője azonban jó ötletnek tartja a Start programmal egybekötött képzést. Kritikát mindössze a résztvevők számával kapcsolatban fogalmaz meg: a közmunkások kétszázezres táborához képest nagyon csekély az a nyolcezer ember, akit ebben a programba bevonnak. – A közmunkaprogram képzés nélkül önámító csapda. Kiragadja a szakképzetlen nincstelent, egy ideig foglalkoztatja, aztán amikor befejeződik a program, kiderül, hogy az illető továbbra sem tud boldogulni a munkapiacon – fejti ki.

Az oktató személye a kulcskérdés Scharle Ágota szerint. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója azt mondja, a korábbi programok azért is voltak sikertelenek, mert vagy nem tudták a képzést helyben biztosítani, vagy nem hozzáértő képzők oktatták a résztvevőket.

– Ennek a típusú felnőttképzésnek is van módszertana, és ezt sikerrel gyakorolják az úgynevezett második esély iskolák, ahol iskolarendszerből kihullott felnőtteket segítenek hozzá az általános iskola befejezéséhez vagy éppen szakképesítéshez, érettségihez – mondja. (Ó. M. D.)