Keményebb bánásmódot sürgetnek a bevándorlókkal
A szerzők kérdőíves és interjús módszerrel vizsgálták egyrészt a magyarok bevándorlókkal és kisebbségekkel kapcsolatos hozzáállását, másrészt a Budapesten élő bevándorlók beilleszkedésének lehetőségeit. A tavaly készült kutatásban háromezer embert kérdeztek meg, és harminc interjút készítettek bevándorlókkal az Európai Integrációs Alap támogatásával.
Kiderült, hogy a magyar lakosság jelentős része mind a kisebbségek, mind a bevándorlók arányát felülbecsüli. A válaszadók többsége a határon túli magyarok és a zsidók arányát tíz-tíz százalékosra, míg a romákét húszszázalékosra becsülte a magyar társadalomban. Az afrikai és arab bevándorlók arányát két százalék körülire, míg a kínaiakét csaknem hatszázalékosra becsülték. A valóságban az összes bevándorló együtt tesz ki két százalékot, míg a romák aránya a népesség tíz százalékát sem éri el.
A magyarok szerint Magyarország nagyon vonzó bevándorlási célpont. A válaszadók 58 százaléka számít arra, hogy a jövőben valamilyen népcsoport tagjai nagy számban telepednek le hazánkban. Közülük 52 százaléknyian kínaiak nagyszámú beköltözésére számítanak, 29 százalék zsidók, illetve izraeliek letelepedésére számít, 25 százalék arabok, 19 százalék afrikaiak, 11 százalék pedig szlovákok nagyarányú bevándorlását várja. A kutatók összevetették a várakozásokat a válaszadók pártpreferenciáival. E szerint az LMP szavazói leginkább kínai és szlovák, míg a jobbikosok zsidó, afrikai és arab bevándorlással számolnak.
A kutatásban szintén résztvevő Political Capital munkatársai, Krekó Péter és Juhász Attila megvizsgálták, hogy a magyarok mennyire várnak el szigorú intézkedéseket a bevándorlókkal szemben. Azzal, hogy szigorítani kellene a bevándorlási szabályokon, a válaszadók 35 százaléka teljes mértékben egyetértett, további 46 százalék pedig inkább egyetértett. Mindössze ötszázaléknyian jelezték, hogy egyáltalán nem értenek egyet a szabályok szigorításával. A válaszadók 63 százaléka azt is támogatta, hogy a bevándorlókat szigorú megfigyelés alatt kellene tartani, 59 százaléknyian pedig azzal is egyetértettek, hogy létre kellene hozni egy olyan bűnügyi nyilvántartást, amelyben az elkövetők faji hovatartozását is nyilvántartják. Azzal, hogy a bevándorlók számának emelkedése növeli a terrorfenyegetést Magyarországon, a válaszadók 55 százaléka értett egyet valamilyen mértékben. A kutatás készítői emlékeztetnek arra, hogy az idegenrendészeti törvények 2010 végén elfogadott változtatása után Európa egyik legszigorúbb szabályozása a magyar.
– Az idegenellenesség körülbelül tíz éve stagnál a magyar társadalomban. Huszonöt és harminc százalék között ingadozik azok aránya, akik teljesen azonosulnak az intoleráns véleményekkel, így a bevándorlók kirekesztésével is – mondja Simonovits Bori, a kiadvány egyik szerkesztője.
Hogy miért él ilyen erős vágy a magyar társadalomban a bevándorlók megregulázására, azt a készítők elsősorban a bűnözéstől, másodsorban pedig a munkahely elvesztésétől való félelemmel magyarázzák. A társadalom többsége úgy érzi, hogy van valamilyen feszültség a bevándorlók és a magyarok között, 23 százalék jelentős, 62 százalék pedig kis feszültséget érez. Ennél nagyobb mértékben éreznek azonban feszültséget romák és nem romák, illetve gazdagok és szegények között. A feszültségérzet összefügg a bizalommal, pontosabban annak hiányával. Azok jeleztek nagy feszültséget a romákkal vagy a bevándorlókkal szemben, akikről kiderült, hogy nem igazán bíznak a rendőrségben, a jogrendszerben, az Országgyűlésben, a politikusokban és az emberekben általában.
Azt is vizsgálták – nem először Magyarországon –, hogy az egyes csoportok tagjait a megkérdezettek elfogadnák-e családtagnak, szomszédnak, kollégának. E tekintetben a romák megítélése a legrosszabb, őket a válaszadók majdnem fele semmilyen szerepben nem fogadná el. Őket az arabok követik, akiket 43 százalék utasít el minden szinten, majd a kínaiak, akiket 33 százalék. A válaszokat jelentősen befolyásolta az iskolai végzettség, legalábbis ha zsidókról, afrikaiakról, arabokról vagy kínaiakról volt szó. Az őket családtagnak, szomszédnak, kollégának elfogadók között kiemelkedő a felsőfokú végzettségűek aránya, míg a legellenségesebb kategóriában a legfeljebb nyolc általánost végzettek vannak legtöbben.
