Féltik az internet szabadságát
A januárban aláírt, de még parlamenti jóváhagyásra váró Hamisítás Elleni Nemzetközi Egyezmény (Anti Conterfeit Trade Agreement, ACTA) ellen tiltakoztak, az internet szabadságát féltve.
Az amerikai kezdeményezésre többek között Kanada, Japán és Ausztrália által is jóváhagyott megállapodást az EU 22 tagállama is aláírta. A titokban előkészített egyezményt az egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni nemzetközi együttműködés megerősítése érdekében alkották, „a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelésére”. Az ACTA elsősorban a kereskedelmi mértékű kalózkodást kívánja elrettentő büntetésekkel megfékezni, de a tiltakozók szerint összemossa az ipari kalózokat az egyszerű filmletöltögetőkkel, amikor a szolgáltatókat a felhasználók monitorozására kényszeríti. Ezzel aránytalanul korlátozzák az információszabadságot a szerzői jogvédelem ürügyén, miközben nem szabályozzák a jogvédett tartalmak tisztességes felhasználásának kérdését.
A szombati Stop ACTA nemzetközi akciónapon a hírek szerint végül 23 részt vevő országban tüntettek több mint száz városban, de több EU-tag (Csehország, Lettország, Németország, Szlovákia) már korábban jelezte, hogy elhalasztják az egyezmény ratifikálását.
A mínusz 10 fokos hidegben a vártnál kevesebben mozdultak ki a szombati akciónapon, de így is vagy százezren fagyoskodhattak az utcákon Európa-szerte. Egyedül Németországban tízezrek demonstráltak, de többek között Prágában, Varsóban, Pozsonyban, Bukarestben, Zágrábban, Belgrádban, Londonban, Párizsban is százak-ezrek tüntettek.
Az Occupy Budapest felhívására is kevesebben – az ötezer facebookos jelentkezőből körülbelül ezren – jöttek el; Pécsen, Szegeden és Székesfehéváron is voltak kisebb megmozdulások. A fővárosi demonstráció a Képviselői Irodaház elől indult, innen vonultak át a HENT Garibaldi utcai irodájához (a szervezet honlapját előző este az Anonymous hackerei néhány órára megbénították). A tüntetők ACTA – Automatikus Cenzúra Tökeletes Alkalmazása, Sharing is not stealing (azaz a megosztás nem lopás) feliratú transzparensekkel érkeztek. Többségük az Anonymous tagjai által népszerűvé tett (az 1605-ös londoni puskaporössze esküvés népi hőssé vált főszervezőjére emlékező)Guy Fawkes-maszkot viselte, ahogy Európa más tüntetésein is. A Képviselői Irodaház egyik ablakából LMP-sek Guy Fawkes-maszkban egy, az ACTA egyezményt kigúnyoló, Windows-hibaüzenetet imitáló molinót lógattak ki a következő felirattal: „Rendszerrvédelmi riasztás. A rendszer problémába ütközött az internet szabadsága miatt. Folyamatban a szabadság eltávolítása és az ACTA telepítése. Leállítja az ACTA-t, és új rendszert telepít? Igen!”
A demonstráció egyik szervezője, Marói Ákos elmondta: azt szeretnék, ha a ratifikálás helyett társadalmi párbeszéd indulna a kérdésről, amelyben nemcsak a szerzői jogok tulajdonosainak az érdeke, hanem a kultúra iránt érdeklődőké is megnyilvánulna (a hírek szerint egyébként lesz társadalmi egyeztetés a ratifikáció előtt). Mint mondta, azt tartanák helyesnek, ha egy szerzői jogi védelem alá tartozó mű esetében az első publikálás után öt évvel már nem korlátoznák annak terjesztését.
A hazai tiltakozásokat némileg más megvilágításba helyezi, hogy a magyar szerzői jogi-büntetőjogi szabályozás sok tekintetben már eleve szigorúbb az ACTA-ban vállalt szankcióknál. Ezért ha ratifikálják is Magyarországon, különösebb jogszabályi változtatásokkal nem jár. Igaz, a tüntetők a további szigorításoknak a lehetőségét is elutasítják, az ACTA ugyanis kétségtelenül ösztönzi a részt vevő államokat a jogsértők minél keményebb büntetésére: épphogy csak a szabadságvesztés és az óriási pénzbírságok együttes alkalmazását nem teszi kötelezővé. Ez utóbbi csak „opció” – bár elméletileg csak a kereskedelmi mértékű kalózkodásra, hamisításokra vonatkozik.
