Nem lehetett kézben tartani
Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, a Republikon Intézet vezetője emlékeztetett, hogy Göncz Árpád elfogadottsága mindig nagyobb volt, mint a mögötte álló párté, az SZDSZ-é. A szeretet pedig, amit az emberek a volt köztársasági elnök iránt éreznek, máig töretlen.
– A népszerűsége magasan fölötte volt minden későbbi elnökének és politikusénak, mert köztársasági elnökként is olyan maradt, amilyen civil emberként volt. Sosem akart politikusnak látszani – hangsúlyozta Pető Iván, korábbi SZDSZ-es politikus. Hozzátette: Göncz Árpád népszerűsége döntő részben ennek, a személyiségének, kisebb részben pedig a helyzetnek volt köszönhető, mert akkor még másképp vélekedtek az emberek a politikáról.
– Az elnöki státusz olyan, hogy nem kell feltétlenül naponta karakteres politikai álláspontot megfogalmazni, lehet kívül maradni. Göncz Árpád elnöki éveiben mégis adódtak olyan helyzetek, amikor nagyon is karakteres véleményt fogalmazott meg, és ez sem rontott számottevően a népszerűségén – magyarázta. Pető Iván azt is felidézte: Antall József javasolta, hogy Göncz Árpád legyen a köztársasági elnök, nekik nem biztos, hogy ő jutott volna eszükbe, mert „már az akkori politikai élethez is nagyon civil volt”.
– Nagyon kedves, igazi civil valaki, aki abszolút laikus, értelmiségi attitűddel állt bele a politikai munkába, és nem volt hajlandó olyan szükségszerűségeket tudomásul venni, melyeket a politika világában tudomásul kell. Nem tudott meghozni néhány döntést a kedvessége miatt, de ez nem baj – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke. Szerinte például a volt elnök nem tudott bizonyos embereket eltávolítani a csapatából, akik az előző rendszerben is politikusoknak dolgoztak. – Lehetetlen alakok hemzsegtek a titkárságán, a háta mögött megdöbbentő dolgok történtek – emlékezett. Pető Iván szerint a stáb azért nem zavarta az elnököt, mert nem volt benne semmilyen harag a múlt miatt.
Kósa Lajos szerint nem baj, ha egy köztársasági elnöknek van politikai véleménye, de Göncz Árpád azon kijelentésére emlékezve, miszerint Horn Gyula kormányának nincs alternatívája, megjegyezte: „Minden kormánynak van alternatívája, mindegy, hogy mekkora többséget szerzett a választásokon”.
Pető Iván szerint Göncz Árpád kezdetben a népi–urbánus ellentétet áthidaló, nemzetegyesítő szerepben volt, de a taxisblokáddal ez az állapot véget ért, az akkori kormány neheztelni kezdett rá. – Belebeszélt a kormány ügyeibe, figyelmeztette őket, hogy nem biztos, hogy szerencsés lenne a Dunába tolni a taxisokat, üzent a rendőrségnek is – idézte fel. Hozzátette: amikor 1992. október 23-án az elnököt kifütyülték a Parlamentnél, Orbán Viktor este a vélt kormányzati támogatottság miatt idő előtt távozott az Operaházból az állami ünnepségről.
Kósa Lajos felidézte, hogy amikor először lehetett ’56-ról beszélni a Parlamentben, Göncz Árpád beszédéből neki hiányzott, hogy kik, hogyan verték le a forradalmat, milyen következményei lettek ennek a mai magyar demokráciára. Sokat gondolkozott azon, hogy ha az elnök kitér ezekre, akkor változott-e volna valami. – Lehetett érezni, hogy akik őt pfujjolják, azok vannak a rossz oldalon. Vagyis az a bírálat, hogy karakteresebb fellépéssel könnyíthetett volna a diktatórikus múlttal való szembenézésen, nem jogos. 2150-ben Göncz Árpádot mint pozitív történelmi figurát fogják említeni a diákok.
Ma már érti Kósa Lajos Antall József választását, bár elnöksége alatt még azt hitték, hogy Kis János (az SZDSZ első elnöke – a szerk.) és Pető Iván naponta instruálják például a médiaháborúval kapcsolatban. Most viszont úgy látja, attól vált hitelessé és attól az ma is, hogy az embernek vele kapcsolatban nincs olyan érzése, hogy „valami svindli van a dologban”. Kósa Lajos szerint Göncz Árpád „zavarba ejtően önmaga” – ami egy politikus esetében azért rendhagyó, mert a Fideszalelnök úgy véli, hogy egy politikusnak néha nem kell mindent elmondania, amit tud, mert előfordulhat, hogy ezzel „például spekulációáradatot indít el”.
Katona Tamás volt MDF-es politikus szerint az SZDSZ igyekezett az elnököt erősen kézben tartani. Ám egy olyan embert, mint Göncz Árpád „börtönben lehet tartani, de kézben nem”. A Republikon konferenciájával párhuzamosan az OSA Archívum épületében is konferenciát tartottak Göncz Árpád születésnapja alkalmából, ott többek között Kis János filozófus méltatta a volt elnököt.
Ő valóban kifejezte a nemzet egységét
„Göncz Árpád úgy tudott az ország első embere lenni, hogy akár diplomatákkal, akár szegény gyerekekkel beszélt, áradt belőle a közvetlenség.
Személyisége, embersége áthatott mindent. Emlékszem, egyszer a fóti gyerekvárosban voltunk. Felsorakoztak a tanárok, a gyerekek, mindenki, de Árpi bácsi ezt a közeget nem sokáig bírta, és mindenkit kiküldött a teremből. Két-három perc múlva gyerekek gurgulázó kacagását lehetett hallani. Ő valóban kifejezte e nemzet egységét. Életútja egyszerre jelentette a rendszerváltást és az 1956-os üldöztetést egyaránt. Maga szimbolizálta azt, hogy a rendszerváltás ’56 eszmeiségére épül. Ezzel és emberségével válhatott szimbólumává mindannak, amit az emberek a rendszerváltástól vártak.” (Kuncze Gábor)
