Navracsics és Kroes vitája
Ezen többek közt európai intézmények képviselői és több magyar jogász, jogvédő szólalt fel. A biztos szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter négyszemközt mást ígért neki, mint nyilvánosan.
A holland politikus elmondta, hogy a Navracsics Tiborral folytatott csütörtök délelőtti megbeszélésén szorgalmazta: a magyar kormány kérje meg az EU-tól független, a jogállamiságot őrző Európa Tanácsot a médiaszabályozás felülvizsgálatára, s a testület javaslatait fogadja el és hajtsa végre. A biztos megpróbálta sarokba szorítani a miniszterelnök-helyettest, amikor az ülésen közölte: a négyszemközti beszélgetésen erre ígéretet tett Navracsics, ismételje meg ezt a nyilvánosság előtt is. A magyarul felszólaló miniszterelnök-helyettes azonban kibújt a felhívás alól. Sőt Kroes kérésétől némileg eltérő kötelezettséget vállalt, amikor közölte: az Alkotmánybíróság számos lényeges ponton alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényt, és ennek alapján az utolsó fázisnál tartanak a módosítások kidolgozásában.
– A módosítást elküldjük az Európa Tanácsnak, és a véleményük figyelembevételével változtatjuk meg a médiatörvényt – mondta Navracsics.
Az ülést levezető elnök figyelmeztette is Navracsicsot, hogy válaszoljon az EU-biztos kérdésére. – Nálunk úgy van, hogy ha valaki valamit mond, akkor az úgy van. Magyarország érdekelt az európai együttműködésben. Természetesnek tartjuk, hogy az Európa Tanács javaslatait figyelembe veszszük a jogalkotás során – replikázott a miniszterelnök-helyettes, mire Kroes biztos megismételte kérdését: „Nem azt kérdem, hogy figyelembe veszi-e az Európa Tanács javaslatait, hanem hogy elfogadja-e és alkalmaz za-e a javaslatait?” Navracsics Tibor erre csak annyit mondott: ha azok nem ellentétesek amagyar jogrendszerrel és alkotmányossággal, akkor igen. Erre a biztos a teremben általános derültséget keltve széttárta a kezét, és közölte: „Az irodámban nem ezt mondta.”
Kroes szigorúságát taps fogadta. Navracsics csak annyit mondott, hogy az Európa Tanács nem tehet olyan javaslatot, amely ellentétes amagyar jogrendszerrel és alkotmánnyal. Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában példátlannak nevezte, hogy egy biztos olyan javaslatok elfogadására akar kötelezni egy miniszterelnök-helyettest, amelyeket senki sem látott.
A meghallgatás előtt kiderült, hogy jövő héten Magyarországot elítélő határozat születhet az EP-ben – a frakciók a házbizottság csütörtöki ülésén úgy döntöttek, napirenden marad a szavazás a témában. Így a szocialista, a liberális és a zöld frakciónak sikerült fenntartania a politikai nyomást a magyar kormányon. Az volt a céljuk, hogy még azelőtt szavazzon a parlament a határozatról, hogy lejár a bizottság által szabott egy hónap, és a magyar kormány reagál – feltehetően kompromisszumkereső hangnemben – a testület által indított eljárásokra.
