A tanárnő 2007-ben vásárolt családi házat a Békés megyei településen – de már nem ő volt az első. Elsősorban Nagyváradról, a panelházakból költöztek ki többen a magyar faluba, ahol rendkívül olcsók voltak a vezetékes vízzel, gázzal, központi fűtéssel, nagy kerttel rendelkező családi házak. Régebben 2-3 ezer euróért lehetett kapni egy jó állapotban lévő házat – ő 8 ezer euróért vette a sajátját, ma meg akár 20 ezer eurót is megadnak a jobb ingatlanokért.

A letelepedők mindannyian bíztak abban, hogy előbb-utóbb megépül a határon átvezető út, és nagyon könnyű lesz átjárni akár Nagyváradra, akár a vonzáskörzetében lévő falvakba.

Dorina Mughiurus 2007 óta lakik Körösnagyharsányban Laurentiu nevű, hatodik osztályos fiával. A gyereket is naponta hordja a körösszegi román iskolába. Azt mondja, feszélyezve érzi magát, mert nem nagyon ragad rá a magyar nyelv. Egy szintén Romániából áttelepült asszony, a kétnyelvű Konyha Mária Ilona segít neki. Már szótárat is készített a leggyakoribb szavakkal és kifejezésekkel. A tanárnő nagyon jól kihasználja a kétlaki élet előnyeit. Üzemanyagot csak Romániában vásárol – ott mindig olcsóbb a benzin, bár most, a válság miatt csak 15-20 forint a különbség. Tűzifát is jobb Romániából hozatni. Magyarország viszont lényegesen tisztább, rendezettebb – például a közlekedési táblákat is logikusan helyezik el. Az élelmiszer sokkal olcsóbbMagyarországon –Máriával együtt szoktak elmenni nagybevásárlásra Komádiba, egy szupermarketba.

Dorina Mughiurus ugyan nem beszél magyarul, de Körösnagyharsányban is van társasága – más betelepedett románok. Él ott egy nyugdíjas házaspár Bukarestből – ők a csend, az olcsó ingatlan és a kert miatt települtek le a magyar faluban. Egy Vulceából érkezett család több tagja viszont még most is dolgozik. Örülnek, hogy Nagyharsányban jó, erős, széles sávú internet működik – otthonukból végeznek távmunkát egy román cégnek.

Változatok a megélhetésre

Romániában van munka, de viszonylag alacsonyak a bérek. Korábban nem érte meg Békés megyéből átjárni például az aradi gyárakba, mert három műszakos munkával, ingázással sem lehetett többet keresni, mint amennyi a magyarországi segély volt. Magyarországon azonban megszigorodtak a segélyezés feltételei, és csökkent a juttatás összege. Hamarosan kiderül, mi lesz ennek a hatása: megéri-e majd kisebb fizetésért, de állandó munkáért átjárni, vagy még jobban összehúzzák magukat az emberek a lecsökkentett segélyből, illetve a minimálbérnél alacsonyabb itthoni közmunkabérből. A határ menti magyar zöldségtermelőknek viszont új piac nyílik. A román nagyvárosokban 30-40 százalékkal drágább a friss zöldség-gyümölcs, mint amennyit Magyarországon adnak érte. Nagyváradon például három piac is működik – ha a szállítási költség nem emészti fel az árkülönbözetet, mert lerövidül az út, és a nagykereskedőknek sem lesznek úgy kiszolgáltatva a gazdák, mint eddig, akkor a kisebb magyar falusi gazdaságokban is fellendülhet a munkaigényesebb növények termelése.