A bizottság ülésén számos neves külföldi és magyar felszólaló lesz. Neelie Kroes digitális napirenddel és médiával foglalkozó biztos kezdi a sort, szót kap az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, Francoise Le Bail és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Felszólal többek között Arató András, a Klubrádió vezetője, Makai Lajos, Magyar Bírói Egyesület elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, Fricz Tamás, a Civil Össze fogás Fórum (CÖF) szóvivője, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletében, Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiabiztosa, illetve az Európa Tanács képviseleté ben is lesz megszólaló. A meghallgatás a várakozások szerint alapvetően „médiaharc” lesz, jogilag nincs tétje, és a közeledő hétvége miatt várhatóan kevesen is vesznek majd részt az ülésen.

Ezzel párhuzamosan azonban a színfalak mögött kemény harc megy a magyar téma életben tartásáért. Ma, az „elnökök ülésén” (tulajdonképpen a frakciók vezetőinek és az EP elnökének tanácskozásán) egyrészt döntés születhet arról, hogy az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság készítsen-e jelentést a magyarországi helyzetről, illetve hogy mikor szülessen határozat az Európai Parlamentben a magyar ügyről. A szocialista frakció azt szeretné, ha minél előbb, azaz február 16-án szavazna a strasbourgi testület. Hiszen ha az elvárásoknak megfelelően a magyar kormány február közepéig lezárja az Európai Bizottsággal folytatott jogvitáit, a parlamenti határozat súlytalan utánlövéssé válhat. A Fidesz pártcsaládját alkotó Európai Néppárt nyilván a határozat halasztása, márciusi elfogadása mellett érvel. – Nekünk mindegy, mikor fogadják el – fogalmazott Szájer József fideszes EP-képviselő egy szerdai brüsszeli sajtóbeszélgetésen.

Visszafogottabbá vált az úgynevezett hetes cikkellyel kapcsolatos politikai lendület is. A liberális és zöldfrakciók már év elején követelték, hogy az uniós szerződés ezen kitétele szerint kell Magyarországot eljárás alá vonni az emberi jogok súlyos megsértése miatt, ami végeredményben hazánk szavazati jogainak felfüggesztésével is járhat. A magyar taggal egyébként nem rendelkező liberális és zöldfrakció képviselői saját választóik nyomásának hatására akartak „kezdeni valamit” Magyarországgal, de kiderült, a hetes cikkely életbeléptetésében a szocialisták sem teljesen partnerek. A baloldali frakció ugyanis attól tart, hogy a hetes cikkelyről szóló esetleges sikertelen szavazás éppen hogy a Jobbikkal és az EU-ellenes szélsőséges hangulattal fenyegetőző Orbán Viktor kormányfő malmára hajtja a vizet.