Bűnös, aki pletykál?
A 2008 őszén kirobbant lehallgatási botrány nyomán indult eljárássorozat egyik szálaként az UD Zrt. pert indított négy volt parlamenti képviselő ellen. A feljelentés alapján – miután 2010 nyarán megszűnt a képviselői mentességük – a Központi Nyomozó Főügyészség személyes adattal való visszaéléssel és más bűncselekményekkel gyanúsította meg Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Tóth Károlyt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának volt MSZP-s alelnökét, Dávid Ibolya voltMDF-elnököt és frakcióvezetőjét, Herényi Károlyt. Később vádat is emeltek ellenük, mivel az ügyészség szerint az érintettek engedélye nélkül hozták nyilvánosságra az UD Zrt. ügyé ben a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések leiratait. Vádbeszédében az ügyész Dávidra és Szilvásyra felfüggesztett szabadságvesztést, Herényire és Tóthra pedig pénzbüntetést kért.
Az UD Zrt.-botrány 2008 őszén robbant ki, amikor Laborc Sándor akkori titkosszolgálati főnök feljelentése alapján házkutatást tartottak az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél. Ekkor jelentette be a regnáló titokminiszter Szilvásy, hogy több hónapos titkos nyomozás során lelepleztek egy „árnyéktitkosszolgálatot”, amely fideszes politikusokkal is kapcsolatban állt, és titkos adatgyűjtést végzett. Ezután állt a nyilvánosság elé Dávid Ibolya, aki bejelentette, hogy ügyészségi vizsgálatot kér egy, a birtokába került hangfelvétel miatt, amely szerint terhelő adatokat akarnak róla gyűjteni, és ebben Almássy Kornél (MDF-elnökjelölt) is érintett. A szövevényes ésmáig homályos ügy MDF-es szála ekkor került nyilvánosságra: a hangfelvételen Tóth János, az UD Zrt. egyik vezetője tájékoztatta Csányi Sándor OTP-vezért, hogy megbízást kapott „terhelő adatok gyűjtésére” Dávid Ibolyáról. Ezt követően az MDF-elnök visszalépésre szólította fel Almássyt, aki viszont arra hivatkozott, hogy a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával akarták visszalépésre kényszeríteni az elnökjelöltségtől. (A közelmúltban egyébként a Kúria felmentette Dávid Ibolyát az Almássy által indított perben, az ítélet szerint Dávid nem állította bizonyított tényként, hogy Almássy Kornél adott megbízást az adatgyűjtésre.) Szilvásy György és Tóth Károly pedig azért kerültek a vádlottak padjára, mert a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén kiosztották az UD Zrt. vezetője és Demeter Ervin, illetve Kövér László fideszes képviselők szintén lehallgatott telefonbeszélgetések felvételét. A vád szerint Tóh Károly felbujtotta Szilvásyt a felvételek leiratának átadására, így visszaéltek Kövér és Demeter személyes adataival.
A vádlottak védői érthetetlennek mondták, hogy volt MSZP-s és MDF-es politikusok ülnek a vádlottak padján, köztük Dávid Ibolya, aki valójában sértettje az UD-ügynek. Zamecsnik Péter és Helmeczy László, Dávid, illetve Herényi védője is felhívta a figyelmet arra, hogy nem az a bűnös, akit meg akarnak támadni, és védekezésül a nyilvánossághoz fordul. Dávid Ibolya ráadásul maga küldte el a Legfőbb Ügyészségnek a CD-t, mégsem vizsgálták ki érdemben – bezzeg az UD Zrt. feljelentésére azonnal eljárás indult Dávidék ellen. Helmeczy az ügyet – a személyes adatokkal visszaélést –ahhoz hasonlította,mint haMari nénit azért vonnák felelősségre, mert kapálás közben meghallott egy „személyes adatokat is tartalmazó” veszekedést, majd elpletykálta. Szerinte „bizonyos politikai célokat szolgálhat ugyan, ha szocialisták és MDF-esek együtt ülnek a vádlottak padján, de büntetőjogi oka nem volt”. A védelem képviselői többórás beszédekben érveltek amellett, hogy a vádlottak jogszerűen jártak el a hangfelvételek leiratainak kezelésekor. A per áprilisban folytatódik, amikor a vádlottak az utolsó szó jogán szólhatnak. Április 25-re várható ítélet.
