Sztrájkra készülő szakszervezetek
A szakszervezetek mindezek ellenére érthetetlennek és aránytalannak tartották a kollektív szerződés felmondását, ami havi 37 ezer forint jövedelemkiesést jelent a dolgozóknak, miközben érdemben nem segít a cégen. A BKV és a városvezetés érdemi tárgyalásokat ígért. Ám erre mind a mai napig nem került sor. A cég 12 ezer dolgozóját tömörítő szakszervezetek ezért az utasokkal közös demonstrációt hirdettek tegnapra a BKV Akácfa utcai székháza elé. Több szakszervezet előre jelezte szolidaritását a megmozdulással. A fogcsikorgató hideg ellenére csaknem1500 tüntető gyűlt össze az Akácfa utca Dohány és Wesselényi utca által határolt szakaszán. A tüntetést szervező szakszervezeti vezetők – Jáger István, Gulyás Attila és Nemes Gábor – a bérkompenzáció hiányát, a cégvezetés tehetetlenségét, a főváros és a kormány tétlenségét, illetve a dolgozókat sújtó intézkedéseket ostorozták. S egyúttal hangot adtak azon félelmüknek, hogy a BKK az új közszolgáltatási szerződést talán nem is a BKV-val akarja megkötni, kidobva sok évtizedes szakmai tapasztalatukat. A mondatokat hangos dobolás, sípolás és füttyszó kísérte. Az egyik transzparensen arra kérték a Budapesti Közlekedési Központ, a BKV és a város vezetőjét, hogy inkább a bilibe nyúlkáljanak, mint a zsebükbe.
A tüntetés zárásaként a szervezők petíciót nyújtottak át Várszegi Gyula vezérigazgatónak, amelyben a kollektív szerződésben rögzített jogok megtartását, a munkavállalók jövedelemszintjének fenntartását, a munkakörülményeket rontó döntések – például az alkatrészbeszerzések leállítása – felülvizsgálatát, a dolgozói járatok és utazási kedvezmények visszaállítását követelik. Ezenkívül felszólítják a BKV Zrt. vezetését a tulajdonos hátralékainak, adósságainak rendezésére, a hosszú távú finanszírozási modell kidolgozására, valamint az új autó busz-üzemeltetési modell gazdaságossági számításainak nyilvánosságra hozatalát követelik. Az ágazat kiszervezésével – az érdekképviselők szerint – tízmilliárddal többe kerülne a közösségi buszközlekedés. A szakszervezetek úgy vélik, több pénz már nem spórolható ki a cégből a szolgáltatás biztonságának veszélyeztetése, illetve a teljesítmény jelentős romlása nélkül.
A BKV vezetése a tüntetés bejelentésekor átgondolatlan lépésnek nevezte a demonstrációt, és lefújását kérte a szakszervezetektől. A cég ugyanis csak olyan juttatásokat nyújthat, amire a gazdálkodásából futja. Ezt a tüntetés után is megerősítette Várszegi Gyula, aki szerint a cég legfeljebb március végéig húzhatja ki. Ezt követően sem a szolgáltatás fenntartása, sem a bérek kifizetése nem garantálható. A cég már nem is ír alá május utáni szállítói szerződéseket.
A tüntetést szervező szakszervezeti vezetők több pénzt visznek haza, mint én, holott a felelősség aligha vethető össze – jelentette ki Várszegi Gyula a tüntetés utáni sajtótájékoztatón. A vezérigazgató ugyanis a cég jelen nehéz gazdasági körülményei között nem vesz fel fizetést. A cégvezető annak a véleményének is hangot adott, hogy az érdekképviselet vezetői talán nem is annyira a dolgozók juttatásait, mint a saját pénzüket sajnálják a Kollektív Szerződés felbontását sérelmezve.
A szakszervezetek új demonstrációt hirdettek február 23-ra. Akkor a városvezetőknek és a kormány képviselőjének adnák át követeléseiket. S ha azt követően se történik semmi, akkor márciusban sztrájkba lépnek.
Ha pisztolyt nyomnak a fejemhez, akkor se írok alá olyan közszolgálati szerződést, amelyben nem szerepelnek biztosítékok a megrendelt szolgáltatások kifizetésére. Ehhez képest egy tüntetés nem tűnik olyan nagy fenyegetésnek – reagált erre Várszegi Gyula, aki azt is megjegyezte, hogy az új sztrájkszabályozás 66 százalékos teljesítményt ír elő a nap valamennyi szakában, így az esetleges munkabeszüntetés alig lesz érezhető az utasok számára. Ráadásul az előző sztrájk a leállással inkább hasznot hajtott, mint veszteséget termelt.
