Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján már elérhető az oktatásért felelős államtitkárság által készített új Nemzeti alaptanterv (NAT) vitaanyaga. A NAT a közoktatási törvény (mai nevén: köznevelési törvény) alapdokumentuma, amelynek megalkotása körül mindig éles oktatásfilozófiai viták szoktak kibontakozni.

Az első NAT-ot 1995-ben alkották meg az akkori szocialista–liberális kormány alatt, ebben a dokumentumban még voltak tananyagra vonatkozó előírások, viszont deklarálta, hogy „szakít a központi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz”.

A 2003-ban elfogadott, illetve a 2007-es NAT-ból pedig a tananyagok is kikerültek, így a dokumentum nem rögzítette, hogy mit és miként kell megtanítani a közoktatásban, csak a követelményeket írta elő. A célhoz vezető utat azonban az iskolákra bízta, amelyek maguk készíthették helyi tanterveiket. Ugyanakkor a konzervatív oldalon mindig felmerült annak igénye, hogy az állam pontosan határozza meg, hogy mit kell tanítani. Pokorni Zoltán fideszes oktatási miniszter idején, még 2000-ben, született is egy jogszabály a kötelező kerettantervekről, amelyek aztán iskolatípusonként jöttek létre, és részletesen szabályozták a tananyagot és a követelményeket. Az iskolák zöme ma is az akkor kiadott úgynevezett központi kerettantervet használja. „Pokorni a központosított modernizáció híve volt. Nem hitte, hogy a helyi pedagógiai műhelyek autonómiájára építve végre lehet hajtani a közoktatás modernizációját”, írta az intézkedés kapcsán Zolnay János szociológus néhány éve a Beszélőben. Meg kell jegyezni: Pokorni rendeletben engedélyezte, hogy a kerettantervektől akár el is térhessenek az iskolák.

A tegnap napvilágot látott, immáron negyedik NAT egyelőre vitaanyag, és idomul Orbán Viktor miniszterelnök köznevelési törvényéhez. A Népszabadság birtokában van már a kormány-előterjesztés is, amely így fogalmaz: „A 2010 tavaszán megalakult kormány feladatnak tekintette a NAT közműveltségi tartalmakkal történő kiegészítését, a köznevelési rendszer megújításával összefüggésben a NAT küldetésének és feladatának újradefiniálását, a nevelés és az értékközvetítés szerepének megerősítését”. Ez magyarázhatja, hogy – az alaptanterv 2003-tól érvényes „műfajától” szokatlan módon – az új NAT-ban „mindenki számára kötelező minimális tananyag” is szerepel.

A korábbi alaptantervekben is meglévő műveltségi területek nem változtak, azonban új fejlesztési területek jelentek meg a Fidesz–KDNP-kormány által fontosnak tartott nevelési célokkal összhangban. A fejlesztési területek a következők: az erkölcsi nevelés, a nemzeti azonosságtudat, a hazafias nevelés, az állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, a családi életre nevelés, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség, a fenntarthatóság, környezettudatosság, a pályaorientáció, a gazdasági és pénzügyi nevelés, a médiatudatosságra nevelés és a tanulás tanítása.

Nahalka István oktatáskutató kiemeli, hogy az új NAT minden műveltségi területen megjelöli a kötelező tananyagot is. A szabályozás azonban a még nem ismert kerettanterveken keresztül lesz igazán részletes. Az oktatáskutató egy műveltségi területet emel ki, hogy megvilágítsa, milyen különbségek vannak az új dokumentumban a korábbi NAT-hoz képest. A természettudományos terület például a korábbi alaptantervhez képest alapvető személetváltást tükröz.

Az „Ember a természetben” műveltségi területen fontos alapelv volt a 2003-as és a 2007-es NAT-ban a tanulással összefüggésben: az oktatás ne az ismeretátadásról és -átvételről szóljon, tegye lehetővé, hogy a tanulók maguk formálhassák meg tudásukat. – Egy másik fontos szemléleti elem volt: a természettudományokat ne úgy mutassa be az iskola, mint a tapasztalatok, azaz a kísérletek, megfigyelések, mérések eredményeinek általánosítását, hanem úgy, ahogy azt a modern tudományelméleti felfogások tárgyalják. Vagyis akként, hogy abban a tapasztalatoknak is megágyazó gondolkodás, modellépítés játssza a döntő szerepet – magyarázza az oktatáskutató.

Ez a két elv teljesen kikerült az új NAT-ból: a természettudományos nevelés a tanulás, tudományszemlélet szempontjából visszacsúszott abba a logikába, ahogy régen oktatták ezeket a tárgyakat. Vagyis: inkább valamiféle avítt tudományfelfogás tükröződik belőle, miközben – e kérdésekben legalábbis –írmagja sem maradt a modern pedagógiának. Nahalka azt mondja: abból – a fejlett országokban már meggyökerezettnek tekinthető – szemléletmódból lép most vissza az oktatásirányítás, amelynek alapja, hogy az ember maga konstruálja a tudást, a pedagógus pedig segíti ennek a személyes, önálló tevékenységet jelentő folyamatnak kibontakozását a diákban.

Vass Vilmos oktatáskutató úgy véli, az új NAT egy rendkívül durva központi szabályozás alapdokumentuma, amely erőteljesen ideológiai alapú és voluntarista. Hatalmas törésnek nevezi abban a pedagógiai, tartalmi szabályozási folyamatban, amely az 1995-ös Nemzeti alaptantervvel indult el. – Az pedig, hogy a NAT-tól csak tíz százalékban lehet eltérni, a hazai pedagógiai innováció halálát jelenti – mondja. A szakember szerint az új NAT egy régi magyar hagyományt, az 1960-as évek tantervutasításos rendszerét idézi, amely 1978-ban, a tananyag és a követelményrendszer differenciálásával szűnt meg. A korábbi NAT-oknak fontos eleme volt, hogy az egész életen át tartó tanulást segítse, és a helyi pedagógiai műhelyek innovációit támogassa. – Ma már mindenki tudja, hogy nem az iskola a tanulás kizárólagos helyszíne. Ez a NAT viszont azt írja elő, hogy a tanulás csak az iskolában történjék. Az új NAT tudásfelfogásában ismeretközpontú, és a tananyag elsődlegességére épül. Ráadásul ezt a kötelező kerettantervek iskolatípusokra bontják. Ez lehetetlenné teszi azt, ami a NAT alapcélja lenne, hogy egységes műveltségalappal rendelkezzenek majd a diákok.

Az új NAT további különlegessége, hogy a kormányt semmilyen külső szakmai kontroll nem akadályozhatja meg annak elfogadásában. Korábban ugyanis az Országos Köznevelési Tanácsnak nemcsak véleményezési, hanem vétójoga is volt az elfogadásakor.

– A dokumentum készítői nem bíznak sem a tanárban, sem a diákban, csak a tantervben. A tantervutasításos logika erre a bizalmatlanságra épül – fűzi hozzá Vass Vilmos.

Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke az Indexnek azt mondta, hogy „március 2-ig lehet a véleményeket elküldeni, ezután készül el a végleges dokumentum, amely mögött már társadalmi konszenzus van”. Az Origónak viszont már azt is hozzátette: „a NAT alapján már készítik az új kerettanterveket, amelyek tantárgyra és évfolyamokra lebontva határozzák meg a követelményeket”.

Az új alaptanterv szerint minden tanulónak kötelezően el kell sajátítania egy minimális tananyagot