„Örülünk, hogy a Fidesz lassan két év után felfogja, hogy mit jelent a parlamentáris demokrácia” – így kommentálta Lázár kijelentéseit lapunknak Jávor Benedek. Az LMP frakcióvezetője hozzátette: miután eddig minden ellenzéki kezdeményezést lesöpörtek az asztalról, meglehetősen szkeptikusak a szándék őszinteségét illetően. Az ökopárti politikus szerint inkább arról van szó, hogy a Fideszt „megtáncoltatták Brüsszelben és Washingtonban, és most a jófiúarcot kell mutatni a külföld felé”. Jávor hozzátette: az LMP a jövőben is nyitott az egyeztetésekre, de nem tudnak eltekinteni attól, hogy sok olyan törvény van jelenleg is hatályban, amely „más demokratikus kultúra” mentén került elfogadásra. „Amíg az a házszabály-módosítás érvényben van, amely egy nap alatt elfogadhatóvá tesz törvényeket és a parlamenti működést korlátozza, addig álságosnak gondolunk minden olyan szándékot, amely egyeztetést szorgalmaz. A kínos kérdéseket vélhetően továbbra is erőből akarják majd lenyomni az ellenzék torkán. Amíg a választási törvény maga hatályban van, addig a választási eljárási törvényről meglehetősen sajátos egyeztetéseket folytatni. A pártfinanszírozás kérdésében az LMP pedig többször is benyújtott már saját koncepciót, még csak tárgysorozatba sem vették. Új jelenség, hogy ez a kérdés érdekli őket. Kíváncsiak vagyunk, milyen körülmények változtatták meg a véleményüket” – fogalmazott Jávor Benedek.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Népszabadságnak azt mondta: az, hogy két év után jut csak eszébe a Fidesznek ötpárti egyeztetéseket szervezni, azt bizonyítja, hogy inkább a brüsszeli hangokat igyekszenek lecsendesíteni a látszat-kompromisszumkészséggel. „Lázár János és képviselőtársai legutóbb még az MSZMP összes bűnéért tették felelőssé a szocialista pártot, most pedig pártfinanszírozásról akarnak tárgyalni egy ilyen »bűnös« párttal. Ez is csak a taktikai megfontolásukat bizonyítja. Mi továbbra is nyitottak vagyunk minden egyeztetésre, de ennek komolyságát azzal tudnák megalapozni, ha a Transparency International, illetve a Freedom House által írt és az MSZP által benyújtott pártfinanszírozási törvényjavaslatot napirendre vennék. A választási eljárási törvényről azért lesz nehéz érdemben tárgyalni, mert az alapjait jelentő választójogi törvényt elutasítjuk. Inkább utóbbiról kellene először tárgyalni” –fogalmazott Mesterházy, hozzátéve: a szocialisták ötpárti egyeztetést szorgalmaznának a médiatörvényről és a munka törvénykönyvéről is.

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kérdésünkre leszögezte: miután a Jobbik választói azért küldték a politikusaikat a parlamentbe, hogy az érdekeiket képviseljék, így az ötpárti egyeztetésre bizonyosan elmennek. „Azonban a kormány nem először kettős beszédet folytat. Úgy tesz, mintha a nemzeti együttműködés rendszerét komolyan venné, holott az észrevételekből szinte semmi sem épül be. Nem számíthatunk másra most sem, mint egy önkényes, a saját hatalmi érdekeit bebetonozni kívánó hatalom megnyilvánulásaira. Az ellenzéknek halvány esélye vagy annyi sem lesz arra, hogy befolyást gyakoroljanak a folyamatokra” – tette hozzá Volner János.

A Fidesz ötpárti egyeztetést javasolt a kérdésekben, vagyis a Gyurcsány Ferenc vezette – és egyelőre frakció nélküli – Demokratikus Koalícióval vélhetően nem számolnak. Molnár Csaba, a DK kijelölt képviselőcsoport-vezetője ugyanakkor lapunknak azt mondta: Lázár János mondatai hiteltelenek, mert a kormánytöbbség az új alkotmányt is egypárti módon, az ellenzék véleményének figyelmen kívül hagyásával fogadta el. „Egyetlen esetben lehet elhinni, hogy tényleg érdemi egyeztetést szeretnének, ha visszavonják az alaptörvényt és a szellemében elfogadott sarkalatos törvényeket. Ha ez megtörténik, akkor van értelme részt venni rajta. Ha nem, akkor nincs” – tette hozzá Molnár Csaba.

Mesterházy Attila és Lázár János a parlamentben, a Fidesz most a jófiúarcot akarja mutatni a külföld felé