Ma Martonyi János külügyminiszter, Lázár János Fidesz-frakcióvezető és a parlament külügyi bizottságának tagjai is a német fővárosban tárgyalnak. Lázár János lapunknak adott interjújában meg is fogalmazta, hogy miért: Magyarország új szövetséget szeretne kötni Németországgal, szeretné eloszlatni a demokratikus félelmeket, és meg szeretné nyerni őket Magyarország újjáépítésének. A Fidesz frakcióvezetője Peer Steinbrückkel, az SPD lehetséges kancellárjelöltjével és Eckart von Klaedennel, a kancellária államminiszterével is fog találkozni.

A Reichstag épülete Berlinben. A kormány új szövetséget akar kötni Németországgal és eloszlatná a demokratikus félelmeket

Munkatársunknak kormányzati források megerősítették, Lázár János nem pusztán a személyes véleményét fogalmazta meg, a miniszterelnök, illetve a külügyi kormányzat is ezt a véleményt képviseli. Emlékeztettek rá, hogy mielőtt Orbán Viktor találkozott Barroso európai bizottsági elnökkel, „követeket” küldött informális tájékozódásra Berlinbe, ilyen volt Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár is.

Hogy miért pont Berlin? Mert nemcsak Lázár János, hanem a kormány és Orbán Viktor is pontosan felmérte: „A németek szava sokkal több annál, mint egy szavazat. Az Európai Bizottságban, az Európai Tanácsban Németország szavazatára mindenki odafigyel.” Olyannyira, hogy a múlt héten a brüsszeli csúcson Orbán Viktor már teljesítette is a Németország által (is) elvárt feltételt, rábólintott az európai fiskális paktumra. Erről a Fidesz frakcióvezetője is azt mondta, „a német politika világossá tette, hogy számára a fiskális paktum kardinális kérdés”. A miniszterelnökhöz közel álló forrás mindamellett munkatársunknak azt mondta, Németország elvárja, hogy „Magyarország igazodjon”. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor valóban adja fel a szabadságharcos retorikát, „ne dobja be a kavicsot az európai vízbe”, simuljon bele az EU-politikába.

A különadók, válságadók 2013-as kivezetése megnyugtatta a német és az osztrák bankokat, kereskedelmi láncokat. „De vannak olyan befektetők, akik rendszeresen olvassák a német lapokat, és bizalmatlanok lesznek, ha a felbukkanó magyar antiszemitizmusról olvasnak, vagy arról, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtószabadságot, veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Azaz a pénzügyi-gazdasági akciórádiuszon túlmenően is hatnak rájuk a magyar demokráciadeficitről szóló hírek. E német pénzügyi köröket is meg kell nyugtatni, tájékoztatással, beszélgetésekkel, és azt is el kell mondani, ha megkérdezik, hogy a Klubrádió miért nem kapott frekvenciát”– mondták lapunknak.

Mindehhez fideszes politikusok azt is hozzátették: a német orientáció meghatározza a gazdasági növekedést Magyarországon, „ezért Orbán Viktornak komolyan meg kell fontolnia, hogy ha Angela Merkel akár csak felvet valamit, a körülményekhez és a magyar kondíciókhoz képest igyekezzen minél előbb teljesíteni”.

Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója úgy látja, ha új szövetségre nem is, új fejezetre tényleg szükség lehet a magyar–német kapcsolatokban. Amit a Fidesz frakcióvezetője bejelentett, az egyetemi tanár szerint nem más, mint az ígért belpolitikai konszolidáció külpolitikai vetülete. A német médiában kialakult Magyarország-kép az utóbbi időben annyira negatívvá vált, hogy az immár tarthatatlan, és ez egyik országnak sem érdeke. Kiss J. László úgy fogalmazott, hogy az újrakezdésre német részről is megvan a készség: ezt jelzi, hogy Lázár Jánost maga Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője hívta meg. A magyar politikában pedig bárki van kormányon, a jó német kapcsolat elengedhetetlen. A kutató úgy látja, hogy akármi is történt az elmúlt másfél évben, a német politika semmilyen feltételt nem fog megfogalmazni a magyar kormánnyal szemben, ehhez túl tartózkodó, történelme és a rá háruló európai felelősség miatt pedig különösen visszafogott. Ráadásul az euróválság óriási felelősséget ró a németekre, ezért sok mindent inkább európai kereteken belül, az Európai Bizottsággal együttműködve oldanak meg.

Jens Ackermann (FDP), a Bundestag magyar–német baráti tagozatának vezetője a két ország közti szoros gazdasági kapcsolatok fontosságára emlékeztet. – Egy régi mondás szerint ha Németország tüsszög, Magyarország tüdőgyulladást kap. Bár a dolog fordítva nem igaz, de a németeknek is fontos, hogy Magyarországon jól menjenek a dolgok, legyenek munkahelyek, jól működjön az oktatás, az emberek elégedettek legyenek – mondta lapunknak telefonon.

Ami a politikai fenntartásokat illeti, Ackermann szerint lényeges, hogy a német képviselők első kézből értesüljenek a magyar fejleményekről, ne csak az újságokból. Mint mondta, pártállástól függetlenül minden német honatya egyetért abban, hogy Magyarország számára a szabadság és a demokrácia nagy érték, a magyarok szabadságvágyából egyébként a keletnémetek maguk is profitáltak a határnyitáskor. Éppen ezért mindenki bízik benne, hogy a demokratikus erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez a demokratikus berendezkedés meg is maradjon. Ami a párttársa, Markus Löning emberjogi megbízott által megfogalmazott aggodalmakat illeti, Ackermann úgy vélte: minden nemzetnek joga van a saját alkotmányhoz, de fontos, hogy a társadalmat is bevonják az alaptörvény megalkotásába. Annyit elismert, hogy a kétoldalú kapcsolatokat talán az utóbbi időben kissé elhanyagolták, de ennek újraindításához szavak helyett inkább konkrét projektek kellenek: például a dunai együttműködés vagy épp a Berlin–Budapest közti közvetlen repülőjárat kérdése, ami a Malév csődjével kiesett.