– Inkább vállaltuk a tortúrát –mondja az asszony, aki nem árulja el a nevét. – Nem akartuk a rossz hírű ercsi iskolába járatni a fiunkat, ahol mindig csak baj van. Aki teheti, elhordja innen a gyerekét.

A kilencezres Fejér megyei városban évente 100-110 gyerek születik, azaz összesen 850-900 általános iskolás korú él itt, ám közülük csak 432-en tanulnak a két ercsi iskolában. Az általános iskolások fele ingázik: Százhalombattára, Budapestre, Adonyba, Martonvásárra járnak. Miközben Ercsiben egyre fogy a létszám, egyúttal rohamosan nő a problémás – a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű – tanulók aránya. Ráadásul az etnikai arányok is felborultak: míg a lakosságnak csupán 15 százaléka roma, addig az iskolában a diákok 40 százaléka cigány származású. A problémás tanulók többsége is közülük kerül ki.

– A szakértői bizottság szerint ezek a diákok integráltan nevelhetők, ám ha az arányuk egy-egy osztályban eléri vagy meghaladja a 30 százalékot, az integráció már nem működik, a gyengébbek óhatatlanul lemaradnak – mondja Nagy Ferenc, az ercsi Eötvös iskola igazgatója.

Pedig Ercsi különleges helyzetben van, mivel a város másik oktatási intézménye, a Kossuth iskola – az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek mellett – speciális nevelési igényű tanulókkal is foglalkozik.

– Legalább 40-50 olyan diák jár az Eötvösbe, akinek valójában a Kossuthban lenne a helye – állítja Németh Mária, a Kossuth iskola igazgatója. –Mégsem jutnak el hozzánk. Főként azért, mert az érintett szülők egy része el sem viszi a gyerekét a szakértői bizottság elé.

Szabó Tamás, Ercsi polgármestere szerint nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a helyi iskolákba járassák a gyerekeiket, ha a túlkoros diákok rettegésben tartják a társaikat, a fegyelmi problémák miatt pedig a többiek sem képesek megfelelő ütemben haladni a tanulásban.

– Nem törődhetünk bele ebbe a helyzetbe, a negatív folyamatokat mindenképpen meg kell állítanunk –mondja a városvezető. – Különben kiürülhetnek az iskoláink, ami hosszú távon a város halálához vezetne.

A diákelvándorlás megfékezésére az önkormányzat a közelmúltban kidolgozott egy átfogó szakmai programot, az úgynevezett Ercsi-modellt. Ennek lényege, hogy jelentősen kiszélesítik az oktatási-képzési kínálatot, átalakítják az intézmények struktúráját, egyúttal rugalmassá teszik az átjárhatóságot az egyes tagozatok, tanfolyamok, speciális képzések között. Az Eötvös iskolában megmaradna az integrált oktatás, ám az arányokat megváltoztatnák: a speciális nevelési igényű tanulók egy részét átirányítanák a Kossuth iskolába. Ezzel párhuzamosan az Eötvösben első osztálytól kezdve két főtagozatot hoznának létre, ezeken egy-egy kiemelt területtel magasabb óraszámban foglalkoznának. Az egyik tagozaton a kiemelkedően teljesítő diákok számára az idegen nyelvekre összpontosítanának, az „Élet iskolája” elnevezésű tagozaton pedig a lovári nyelvre, a néptáncra, a háztartási és egészségügyi ismeretekre helyeznék a hangsúlyt.

Felsőben a „kisgimnáziumi” osztályba járhatnának az éltanulók, míg a gyengébben teljesítő 14–16 éves diákoknak szakiskolai és tanfolyami képzéseket indítanának. A modell egyik legfőbb eleme, hogy teljes átjárhatóságot biztosít majd az egyes osztályok között. A modell kialakítása és működtetése összesen több százmillió forintba kerül, ám a program kidolgozásával megbízott szakértő, Orth László szerint minden tervükhöz találtak pályázati forrásokat, 90 millió forintra pedig már be is nyújtották a támogatási kérelmüket.

Szabó Tamás úgy véli, évekbe telhet, amíg az új modell hatásait a gyereklétszám emelkedésében is mérni lehet majd. A polgármester egyelőre annak is örülne, ha sikerülne megállítani az ercsi diákelvándorlást.