Újból keresztbe tettek az LMP akciójának
A bizottság több, a korkedvezményes nyugdíjak megvonása ellen, illetve a polgármesteri és a parlamenti tisztség összeférhetetlenségének kimondására irányuló kérdést hagyott jóvá, amelyek ellen egy magánszemély néhány napja – a határidő lejárta előtt szinte percekkel – kifogást nyújtott be.
Az LMP a maga számára kulcsfontosságú eseményként tekint a népszavazásra: nem véletlen, hogy tavaly december 23-án este, a párt által szervezett megmozduláson Schiffer András akkori frakcióvezető azzal buzdított az Orbán-kormány ellen, hogy „a szavazófülkékben találkozunk”.
Eddig az ilyen ügyekben az Alkotmánybíróság (AB) járt el, az idén januártól azonban a népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálása már a Kúria hatáskörébe tartozik. Ám az egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy a tavaly kezdődött eljárásokban az illetékességre a korábbi vagy a most hatályos szabályok vonatkoznak-e. A Kúria közigazgatási kollégiuma várhatóan a napokban dönt majd erről, de a nagyobb valószínűsége annak lehet, hogy a kifogásokat átteszik az AB-hez.
Az alkotmánybírák egyébként már nagyobbrészt találkoztak ezekkel a kérdésekkel, mert első körben az OVB a nyugdíjra vonatkozó kezdeményezéseket elutasította, és az LMP emiatt a testülethez fordult. A választási bizottság álláspontja szerint a korkedvezményes nyugdíjak járadékká alakítását az alaptörvény tette lehető, az alkotmányban rögzített rendelkezésekről pedig nem lehet referendumot tartani. Az alkotmánybírák azonban úgy látták, hogy a korkedvezményes nyugdíjak megőrzéséhez nincs szükség az alaptörvény módosítására, ezért a választási bizottságot új eljárásra utasították.
Az LMP korábbi népszavazási kérdései ugyancsak megjárták az Alkotmánybíróságot. Az OVB néhány aláírásgyűjtő ívet hitelesített, s azokat magánszemélyek támadták meg, a hitelesítést elutasító határozatok ellen pedig az LMP nyújtott be kifogást. A jogorvoslati eljárás során csaknem tucatnyi ügy ment át, így népszavazást lehet tartani egyebek mellett arról, hogy a tankötelezettség változatlanul 18 éves korig tartson, az álláskeresési támogatást három helyett kilenc hónapig folyósítsák, a rendkívüli felmondásra pedig csak a munkavállaló vétkes magatartása miatt legyen lehetőség.
Az Országos Választási Iroda december 2-án látta el hitelesítési záradékkal az aláírásgyűjtő íveket, s attól kezdve négy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy megszerezzék a referendum kiírásához szükséges kétszázezer aláírást. Ám az akciót az LMP nem indította el, mert abban bízott, hogy a nyugdíjra és az összeférhetetlenségre vonatkozó második csomaggal egyszerre próbálkozhatnak majd elegendő számú támogatót szerezni.
Erre most már nemigen lesz mód, mert a héten benyújtott kifogásokat akár az AB, akár a Kúria bírálja el, egy-két hónapon belül nem várható döntés. Viszont az első csomag ese tében április 2-ig be kellene fejezni az aláírásgyűjtést, különben az OVB-nél kezdhetik elölről az egészet. Ha azonban mind a két kérdéskörhöz ragaszkodnak, akkor kétszer kell megszólítaniuk a polgárokat, ami jóval több munkát jelent. Igaz, ehhez az LMP számíthatna a szakszervezetek és a demokratikus ellenzék segítségére is; az előbbiekkel már korábban egyeztettek erről. A népszavazás – ha öszszejön a kétszázezer aláírás – viszont lehetne egy napon, feltéve, hogy a két aláírás-gyűjtési akció befejezése között nem telik el túl hosszú idő.
E tekintetben fontos szempont, hogy az államfő mennyivel korábban határozná meg a referendum napját. Sólyom László például a törvényben előírt minimálisan 43 napnál alig biztosított többet a felkészülésre. Újabb népszavazást pedig csak a szavazás napját megelőző huszadik napig lehet kitűzni, vagyis: ilyen szoros határidő mellett alig három hét lehetne a két kezdeményezés között ahhoz, hogy mindkettőről egyszerre lehessen voksolni. Ha az elnök a maximális kilencven nappal korábban tűzné ki a referendumot, akkor több mint két hónap is eltelhetne a két aláírásgyűjtési akció befejezése között ahhoz, hogy a kezdeményezések még „összeérjenek”.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese lapunknak azt mondta, hogy az első csomagba tartozó kérdésekről a jövő héten egyeztetnek a szakszervezetekkel, és utána döntenek arról, hogy megkezdjék-e az aláírásgyűjtést. A második kérdéskörben várják az AB vagy a Kúria döntését a kifogásokról.
Kötelező referendumok?
Az LMP fontos eszköznek tartja a népszavazást. Korábban Karácsony Gergely arról beszélt, hogy szerintük több témakörben is kötelezővé kellene tenni a referendumokat. Kézenfekvőnek nevezte, hogy az alaptörvényt is ilyen módon erősítsék meg. Az LMP kötelező módon az állampolgárok jóváhagyásához kötné az egyetemes közszolgáltatások magánosítását és bizonyos nagy öszszegű állami beruházások végrehajtását is. Utóbbira példaként említették a 4-es metró befejezését és a Paksi Atomerőmű bővítését.
