A választási bizottságok a hirtelen lakossággyarapodást tapasztalva gyakran feljelentést tettek a rendőrségen, ám ezek a vizsgálatok sosem jártak azzal, hogy a választást manipuláló győzteseknek távozniuk kellett volna a posztjukról, sőt a bíróságig általában el sem jutottak ezek az ügyek.

Választásra készülnek Bödeházán

Most viszont született egy ítélet, ami ellentmond a korábbi gyakorlatnak. Igaz, csak részben.

A történelmi ítélet Bödeháza 2010-es választása kapcsán született. Az aprócska Zala megyei községben „négyfordulós” volt az önkormányzati választás. Az első alkalommal még rendben ment minden, csakhogy szavazategyenlőség alakult ki a két független polgármesterjelölt között, ezért meg kellett ismételni a procedúrát. A megismételt szavazás idejére, 2011 januárjára 47-ről 84-re emelkedett a választásra jogosult bödeháziak száma, ezért a helyi választási bizottság megsemmisítette a voksolás eredményét.

Harmadjára is szavazniuk kellett a helyieknek, ám továbbra is sok volt a „fiktív” lakos, s a bizottság megint új fordulót írt ki. A negyedik voksolás már eredményre vezetett, s a falut addig irányító Büki Lászlót választották újra.

Polgármesteri poszt 275 ezerért?

A voksoláson alulmaradt jelölt, Káldi Lászlóné időközben feljelentést tett a rendőrségen, mivel a polgármester a saját házába jelentett be több mint húsz embert, vélhetően azért, hogy így gyarapítsa saját szavazótáborát. A rendőrség közokirat-hamisítás gyanúja miatt kezdett nyomozni, s végül a bíróságig jutott az ügy, tavaly decemberben a Lenti Városi Bíróság jogerős ítéletet hozott. Büki Lászlót bűnösnek találták 21 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisításban, ezért 275 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Az indoklás szerint Büki huszonegy ember lakcímbejelentő lapján aláírásával igazolta, hogy befogadta őket a saját családi házában. Ezzel tulajdonképpen azt állította, hogy a huszonegyek életvitelszerűen nála laknak, holott ez nem felelt meg a valóságnak.

A polgármester házába bejelentkezőket is bűnösnek találta a bíróság, ezért pénzbírságra, illetve próbára bocsátásra ítélte őket. Noha az ítélet alapján egyértelmű, hogy a lakcímátjelentések kapcsolatba hozhatók a választással, az érintetteket „csak” közokirat-hamisítáért marasztalták el, a választás rendje elleni bűntettért viszont nem.

Bűnhődés és balítélet

Ennek okáról érdeklődtünk a Zalaegerszegi Törvényszéken, ahol kérdésünkre azt válaszolták, hogy a bírók kizárólag a vádiratra támaszkodhatnak, ez esetben pedig közokirat-hamisítás volt a vád. Megkerestük a Zala Megyei Főügyészséget, hogy megtudjuk, vajon a súlyosabb bűncselekmény vádját miért nem látták megalapozottnak, ám az ügyről – arra hivatkozva, hogy az már lezárult – nem nyilatkoztak.

Noha a polgármestert jogerősen elítélték, Büki László választási győzelmét ez nem befolyásolta. A közügyek gyakorlásától nem tiltották el, a pénzbírság miatt pedig nem minősült büntetett előéletűnek, így maradhatott a posztján. Megkerestük a polgármestert, hogy megkérdezzük tőle: a történtek után – erkölcsi okokból – nem volna illendő lemondania?

Kíváncsiak lettünk volna arra is: mivel magyarázza, hogy ennyi embert bejelentett a házába? Büki László – kérdéseinket megelőzve – csak ennyit közölt: – Megbűnhődtem, a bírságot befizettem, az ügyet lezártnak tekintem.

A faluban sokan másként vélekednek. Egy helybeli férfi indulatosan fogalmazott: – Ami nálunk történt, ellentmond a józan észnek, becsületnek, logikának, tisztességnek, igazságnak. Néhányan gondolkodtunk azon, hogy további jogi lépéseket teszünk, de végül letettünk róla. Ha az igazságszolgáltatásnak ennyi bizonyíték sem volt elég, hogy rendet tegyen, akkor kár bármivel is próbálkozni.

"Az élet tele van véletlenekkel"

Baranya tipikusan aprófalvas megye, így itt négyévente tucatnyi község kezdett el népesedni az önkormányzati kampány idején. 2006 szeptemberében az egyik legkisebb baranyai falu polgármestere, Tóth Jánosné a férjével közös tulajdonú, 100 négyzetméteres családi házába nyolc rokont jelentett be. Akkor ő így magyarázta ezt az állapotot: – A húgom elvált, és a fiával hozzánk költözött. Az öcsémet és a feleségét kitették az albérletből, azért kellett Tengeribe jönniük. A lányom és a barátja nem tudja fizetni a pécsi lakbért, most nálunk laknak. Rajtuk kívül még a húgom férjének az unokatestvére költözött hozzánk a lányával.

Amikor a polgármestert arról kérdeztük, hogy egy ilyen történetet hallva elhinné-e az ideköltözés érveit, azt felelte: – Elhinném. Az élet tele van véletlenekkel.

Tengeri lakói szinte sosem látták, hogy a rokonok ott éjszakáztak volna Tóthéknál. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az asszony végül 31 szavazatot kapva legyőzte 24 voksot begyűjtő ellenfelét. A számok alapján a nyolc rokon nagyon kellett a sikerhez. A vesztes bírósághoz fordult, ám hiába.

A rendőrség nem látott manipulációt

A 2010-es választás idején a baranyai területi választási bizottságnak (tvb) elege lett az aprófalvak – választási manipulációra utaló – népesedéséből, ezért három feltűnően „kicombosodott” község – Bosta, Szentkatalin és megint csak Tengeri – dolgában a grémium a rendőrséghez fordult.

Szentkatalin községben például 107-ről 133-ra nőtt a választásra jogosultak száma, Bostán meg 110-ről 141-re. Utóbbi faluban az egyik képviselőjelölt fogadott be 31 embert az otthonába. A tvb valamennyi esetben „jogosultság nélküli szavazással elkövetett választás rendje elleni bűntett” gyanújával tett feljelentést.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság két hét elteltével – elutasító határozattal – zárta le a három nyomozást. A döntést azzal indokolták, hogy mindenütt a névjegyzékbe felvett választópolgárok szavaztak, s ez nem bűncselekmény. Az indoklás megemlíti, hogy a választásról szóló törvény és a Btk. nem fogalmaz meg kérdéseket a választás eredményének befolyásolása céljából történő átjelentkezésekről.

Ahol a fiktívvé nyilvánított személyek is felvonultak

Borsod is aprófalvas megye, s ott is jellemző a már leírt ügyeskedés. 2010-ben öt borsodi településen – Arkán, Cigándon, Keresztétén, Szalonnán és Tiszavalkon – meg kellett ismételni az önkormányzati választásokat, mert a szavazás előtt látványosan megtöbbszöröződött a névjegyzékben szereplő lakosok száma. Keresztétén ráadásul az a csavaros helyzet fordult elő, hogy a korábban harminchárom választópolgárral rendelkező kisközségben a megismételt szavazáskor is kilencvenhatan voltak jogosultak a voksolásra.

A jegyző ugyan korábban negyvenegy személyt fiktívvé nyilvánított, ám miután szerepeltek a névjegyzékben, ők is újból az urnákhoz járulhattak. Emlékezetes, hogy Keresztéte miatt „csúszott” az OVB hivatalos bejelentése az önkormányzati választások eredményéről. A megismételt szavazás ellen panaszt tettek, s az ügy kivizsgálása csak 2010 decemberére fejeződött be: akkor helybenhagyták a megismételt voksolás eredményét.

Végül három borsodi település – Abaújlak, Arka és Keresztéte – esetében történt feljelentés, s ezekben az ügyekben közokirat-hamisítás miatt eljárás indult.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Abaújlak és Keresztéte dolgában tavaly decemberben lezárta a nyomozást. S bár itt egy évvel tovább tartott a vizsgálat, mint a baranyai feljelentések esetében, az eredmény ugyanaz, vagyis – az ügyészség javaslatára – megszüntették a nyomozást. Az arkai népesedés okát még mindig vizsgálják.

Törvénnyel is nehéz lenne védekezni a csalás ellen

Az előjelek alapján nem számíthatunk arra, hogy ez utóbbi ügyben forradalmian meglepő döntés születik majd. Mellesleg a Fidesz–KDNP-kormány nem tervezi, hogy a cikkünkben leírt választási visszaélést jogszabály-változtatással megelőzze.

Megkérdeztünk több jogászt az ügyben, s ők valamennyien úgy vélték, hogy ezt a visszaélést nem is könnyű törvénnyel meggátolni, mert ahhoz a szabad költözködés jogát kellene indokolatlanul szigorítani. A kérdezett jogászok egyébként megértik, hogy a rendőrség kevés eredményt ér el ezekben az ügyekben, szerintük ugyanis a választás rendje elleni bűncselekménynek ez a típusa roppant nehezen bizonyítható.

Így viszont ezzel a trükkel továbbra is számolnunk kell, hisz az aprófalvakban „nagy úr” a polgármester, a posztért akár morálisan visszatetsző húzásokat is érdemes bevetni. Ezek a települések gyakran 50-80 százalékos munkanélküliségtől szenvednek, s náluk egyhavi 100 és 300 ezer forint között mozgó polgármesteri bér kiugróan magas jövedelemnek számít.