Az önkormányzatok 2007–2008-ban sorra bocsátottak ki –döntően devizaalapú, jellemzően svájci frankban jegyzett – kötvényeket, s bár az így bevont források egy részéből a korábbi, rövid lejáratú hiteleket váltották ki, a tartozásállomány így is rövid idő alatt a duplájára nőtt. A tavaly decemberben közel ezermilliárd forintos hitel- és kötvényállomány ráadásul a helyhatóságok alig tizedénél, mintegy háromszáz önkormányzatnál, a nagyobb településeken, a megyei jogú városokban, a fővárosnál, illetve a kerületeknél összpontosul.

A Helyi Obszervatórium tanulmánya szerint indokolatlan mértékű eladósodás (a nonprofit szervezet adatai alapján a pénzügyi kötelezettségek növekedését sem a szektor deficitje, sem az uniós támogatások intenzitása, a brüsszeli források mellé szükséges önerő mértéke nem indokolta) azonban eddig nem okozott különösebb problémát. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint szeptember végén az önkormányzati hitelek mindössze másfél százalékát nem törlesztették kilencven napnál régebben, míg a lakossági jelzáloghiteleknél ez az arány tíz százalék volt, a vállalkozásoknál pedig meghaladta a 14 százalékot.

A jó mutató azonban elsősorban annak köszönhető, hogy az önkormányzatok eddig főleg csak a kamatot fizették a kötvények után, a jellemzően 3–5 éves tőketörlesztési moratóriumok azonban 2010 végén elkezdtek lejárni, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint tavaly év végén a településeknek már az értékpapírok felénél el kellett kezdeniük a visszavásárlást (ez a helyzet például Hódmezővásárhely esetében is). A jegybank úgy kalkulál, hogy 2013 végére ez az arány eléri a 90 százalékot, s a teljes hosszú távú kötelezettségállományhoz kapcsolódó törlesztési teher 2012–2013-ra 80 milliárd forintra nőhet (ebből 30-40 milliárd a kötvény, a többi a hitel), szemben a tavalyi 60 milliárd forinttal. Az MNB a növekvő törlesztőrészletek, a hitel- és kötvényállomány magas devizakitettsége (a helyhatóságok tartozásának nagyjából kétharmada devizaalapú, melynek 80 százaléka svájci frank), valamint a csökkenő bevételek és a romló gazdasági kilátások nyomán arra számít, hogy az önkormányzatok valószínűleg nem tudják majd az eredeti feltételek, lejáratok szerint törleszteni adósságukat.

Bár az önkormányzatok – némi folyószámlahiteltől eltekintve – az utóbbi két évben nem növelték hitel- és kötvényállományukat, az ésszerűbb gazdálkodást, a települések eladósodását a kormány is igyekszik kikényszeríteni. Januártól szigorodott a likvid hitel definíciója, a kezességvállalás feltétele és az adósságszolgálati korlát, miközben szűkült a hitelek fedezeteként figyelembe vehető bevételek köre. Az adósságot keletkeztető ügyletek egy részéhez a kormány előzetes hozzájárulása kell, és 2013-tól jelentős változások várhatók az önkormányzatok gazdálkodásában és költségvetésé ben is. Mivel az utóbbiak megvalósítására vonatkozó végrehajtási jogszabályok még nem ismertek, így a kormányzati szándékok ismeretének hiányában a bankok ma még nem tudják megítélni, hogy mely település lesz hitelezhető, vagy jól hitelezhető – hívta fel lapunk figyelmét a területtel foglalkozó egyik bankár. Hozzátette: talán az első fél év vége felé tisztább lesz a kép, így addig csak a támogatás és bevételmegelőlegező típusú hitelek finanszírozása várható, illetve nagyon indokolt esetben az éven túli hitelek és kötvények átstrukturálása – megfelelő feltételek mellett.

Apad a megtakarítás

Az önkormányzatok megtakarítása a 2007–2009-es években hasonlóképp alakult, mint a hitelállományuk, az utóbbi években azonban megfordult a trend. A kötvénykibocsátásokból befolyt források egy jelentős részét a települések nem költötték el azonnal, bankbetétekben, egyéb befektetésekben fialtatták. Az árfolyamhatást nem számítva 2009 végén a helyhatóságok még csaknem annyi szabad pénzeszköz felett rendelkeztek, mint amennyi a tartozásuk volt. Ám a trend 2010-ben változott, miközben a forint gyengülése miatt a javarészt devizában jegyzett adósság meghízott, az önkormányzatok elkezdték felélni megtakarításaikat, s a betétállományuk két év alatt majd kétszázmilliárd forinttal csökkent, tavaly év végén nem érte el a 400 milliárdot.