Botka László: ne várjuk a messiást
– Sokakat meglepett, hogy a választmány elnöki posztjára jelentkezett be. Miért éppen oda?
– Hat választást nyertem Szegeden, megtanultam, hogy az ember nem szórakozhat a választók bizalmával: nekem a legfontosabb feladatom a város irányítása. Nem tudok olyan feladatot elvállalni, amely folyamatosan Budapesthez köt. Ugyanakkor az országos választmány feladata a következő időszakban felértékelődik. Itt kell meghozni a legfontosabb döntéseket a politikai programról, a szövetségkötésről, a jelöltek kiválasztásáról. Ebben a testületben kell integrálni a politikai elképzeléseket, és még nyitottabbá tenni a párt működését. Tapasztalataimat leginkább ott tudnám hasznosítani.
– Simon Gábor, a választmány jelenlegi elnöke azt mondta, az elnököt a fővároshoz köti a feladata.
– Nem kívánok erről Simon Gáborral vitatkozni. Ő nagyon értékes politikusa a pártnak. Biztos vagyok benne, hogy jól együtt tudunk majd dolgozni.
– Mi lenne a politikai program fő tartalma?
– 2012 elejére egyértelművé vált, hogy a szocialisták részvétele nélkül nem lehet demokratikus alternatívát állítani az Orbán-rezsim ellenében. Világos, hogy új stílusú, nyitott politizálással vonzó szövetségessé kell válnunk a már létező és újonnan szerveződő pártok, civil szervezetek számára. A legfontosabb üzenetünknek mindenkihez el kell jutnia: nem azért akarunk választást nyerni, hogy visszahozzuk a 2010 előtti kormányzást. 2014-ben a demokrácia és a jogállamiság visszaállítása lenne az egyik fő cölöpe a politikánknak. Utána viszont igenis, egy igazságos gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. Az Orbán-kormány nem tett mást az elmúlt másfél évben, mint azoknak adott, akik nem szorultak segítségre, és azoktól vett el, akiknek úgyis kevés volt.
– Nem lehet a külső gazdasági és politikai környezetet figyelmen kívül hagyni.
– Az európaiság a harmadik cölöp a politikánkban. Eddig nem tettük teljesen egyértelművé a lakosság számára, hogy Magyarország számára az EU a legfontosabb védőháló. Az unió minden tagállamra érvényes szabályok gyűjteménye. Azért véd bennünket mint kis országot, mert az unióban a szabályok kicsire és nagyra egyaránt vonatkoznak. Azt sem tudatosítottuk, hogy a csatlakozás óta sok ezermilliárd forint támogatás érkezett, amelyből rengeteg fejlesztés valósult meg.
– Együtt vagy külön induljanak a demokratikus ellenzék erői a következő választáson?
– A demokrácia legfontosabb jellemzője a párbeszéd. Nehezen tudom értelmezni, ha egy önmagát demokratikusnak definiáló párt kijelenti, hogy ő nem hajlandó még a demokratikus kerekasztalon belül sem egy asztalhoz ülni más demokratikus erőkkel. Hogyan akarja az LMP helyreállítani a demokráciát, amikor annak legfőbb jellemzőjét, a párbeszédet elutasítja? Értem a logikát, értem a politikai szándékot, de tudomásul kell venni, hogy új helyzet van. A Fidesz átírta a választási szabályokat. 2014-ben egyetlen kérdés lesz: marad-e az Orbán-rezsim, vagy felváltja egy demokratikus, igazságos, európai alternatíva? Az a párt, amelyik erre a célra nemet mond, el fogja veszíteni a támogatóit.
– Van egyfajta hitelességi verseny az ellenzéki oldalon. Az MSZP azt mondja, nemzedékváltás történik, a civil szervezetek tiszta arcokat ígérnek.
– Azzal kapcsolatban, hogy ki tiszta és ki hiteltelen, két dologba lehet belekötni: abba, ha egy politikus már letett valamit az asztalra, és abba, ha még nem tett le semmit. A szocialista párt sokat tett és tesz hitelességének az erősítéséért. A demokratikus szövetségeseknek pedig nem szabad elfelejteniük, hogy nekünk van a legerősebb társadalmi beágyazottságunk és a leghatékonyabb szervezetrendszerünk.
– Többször említett karakteres baloldali politikát. Van, aki erre azt mondja: ezentúl csak olyat szabadna ígérni, amit teljesíteni is tudnak.
– A legutóbbi kongresszuson úgy fogalmaztam: bennünket nem azért zavartak el a szavazók, mert kapitalizmust építettünk, hanem mert úgy tűnt, még szeretjük is. 2006 és 2010 között a kormányzás legfőbb üzenete az volt, „értsd meg, többet fogyasztasz, mint amennyit megtermelsz”. Ezt nem lehet folytatni, ami nem jelenti, hogy tőkeellenes magatartást kellene követnünk. Definiálni kell, hogy nekünk a legfontosabbak a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok. Támogatjuk a társadalmi mobilitást, ennek első számú eszközét a korszerű oktatási rendszerben látjuk. Az államnak a kapitalizmusban az a szerepe, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket. Több áldozatot kell követelni a sikeresektől, és több támogatást nyújtani azoknak, akik erre rászorulnak. Ez épp az ellentéte annak, amit a Fidesz ma csinál.
– Az, hogy az állam csökkentse a társadalmi különbségeket, vonatkozik-e a Magyarországon működő külföldi cégekre, bankokra is?
– Emlékeztetnék rá, hogy a bankadót a Bajnai-kormány vezette be 2009-ben. Az Orbán-kormány ezt kezelhetetlen nagyságrendűre növelte, ráadásul minimális konzultáció nélkül, erőből. Hitel nélkül nem működik a gazdaság, makrogazdasági szinten nagyobb a veszteség, mint amennyit a költségvetési bevételen nyertünk. A nagy nyereséget fölhalmozó szektoroknak hozzá kell járulniuk az ország gazdasági fejlődéséhez – de ha ezt nem elhibázott erőpolitikával próbáljuk elérni, akkor ez érdekükben is áll.
– Kinek a személye foghatja össze a demokratikus ellenzéket?
– A médiapolitikai tér és a választási rendszer logikája miatt is mindenképpen kell a választási szövetség élén egy miniszterelnök-jelölt. Óvnék attól, hogy messiást várjon bárki, aki majd egymagában fordítja meg a trendet. Az MSZP-ben és a köré szerveződő demokratikus szövetségben sokféle arcra, stílusra, szimbólumra lesz szükség. Megszenvedett tapasztalataink közül kiemelném, hogy nem elég választásokat nyerni, jó, ha a győztes utána kormányozni is tud. Több alkalmas személyt látok erre a közéletben, de korai még erről beszélni. Arra hívok fel mindenkit, és a magam részéről is arra szeretnék példát mutatni, hogy a választási győzelmet tekintsük a legfőbb célnak. Adott esetben a saját személyes ambícióinkat is háttérbe szorítva dolgozzunk azért, hogy 2013 őszén egyáltalán legyen értelme arról beszélni, ki lesz a demokratikus oldalon a győzelemre esélyes miniszterelnök-jelölt.
