Soványabb lett a boríték
Ezt megerősítette lapunknak Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adópartnere, aki felhívta a figyelmet arra a további tehernövekedésre, amit a munkavállalók egészségügyi hozzájárulásának egyszázalékos emelése okoz. Mindezek hatására a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme béremelés híján csökken –ha nincs gyermek, a visszaesés meghaladhatja a tíz százalékot –, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában lévők ezúttal is jobban járnak.
A kormány ígéretet tett a bérkompenzációra, amit a versenyszférában nem biztos, hogy megkapnak a dolgozók. A minimálbér 15 ezer forintos emelése ugyanis eleve sok vállalkozás számára jelentős pluszteher. Ráadásul a bérkompenzációt segítő állami támogatás feltétele, hogy nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozás, illetve, hogy az év során nem lesz létszámleépítés – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a kompenzációval a vállalkozások fele tud majd élni.
A közszolgálatban foglalkoztatottaknak viszont egy tavaly december 31-én közzétett kormányrendelet szavatolja a kompenzációt. De a rendszer bonyolult: a munkavállalóktól ennek kiszámításához nyilatkozatot kellett beszerezni, s az adójóváírás kivezetése miatt eltérő mértékű ellentételezés járhat a gyermekeseknek, illetve azoknak, akiknek a házastársa ugyancsak a közszolgálatban dolgozik. A bérszámfejtés határideje általában a tárgyhó 15. napja, így csak két hét volt arra, hogy a nyilatkozatokat beszerezzék, s azoknak megfelelően számítsák ki a kompenzációt. Ez az idő azonban kevés volt. Azt, hogy a rendszer mennyire átgondolatlan, jelzi: csak a Magyar Közlöny tegnapi számában tették közzé, hogy jövedelempótlékkal kompenzálhatják a kismamákat. Bizonyos azonban, hogy senki nem járhat rosszul, mert a kompenzációt visszamenőleg ki kell fizetni. A kérdés az, hogy a pedagógusok például miből élnek meg addig.