Morzsákra hajtanak
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ugyan azt mondja, hogy kizárólag a bérekre 15 milliárd forint többlet van elkülönítve az egészségbiztosító kasszájában a chipsadóból, a bérrendezéshez szükséges, körülbelül további 25 milliárdos összeget pedig uniós forrásból teremtenék elő, ám ez nem feltétlenül felel meg a valóságnak: az utóbbi ugyanis nem költhető bérekre, csak fejlesztésekre. Mint ahogy az egészségügyi alap költségvetéséből az is feketén-fehéren kiderül: a chipsadó összegét nem többletként kalkulálták az E-Alapba – ennyivel kevesebb költségvetési hozzájárulást ad az állam a járulékot nem fizetők ellátására. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara elnöke már egyértelművé tette: nem tartja ugyan elfogadható ajánlatnak 130 ezer egészségügyi dolgozó számára a legkevesebb 15 milliárd forintot, ám ennek ellenére részt vesz a tárgyalásokon.
Van azonban néhány dolog, amelyet már lehet tudni. Így például az, hogy nem mindenki kap majd fizetésemelést. Az eddigi elképzelések alapján csak azok számíthatnak jövedelemnövekedésre, akik valóban keveset keresnek. Az államtitkárság például kizárná azokat, akik hálapénzből vagy valamilyen orvosi munkával extrajövedelmet szereznek, s akiknek csak afféle borravalót jelentene az a pár tízezer forint, amellyel többet kaphatnának. Kimaradnának az emelésből a nőgyógyászok vagy a gyógyszerpróbából nagy összeget hasítók. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a bértáblán elvben azonos rubrikába tartozó két orvos jövedelme között akár milliós különbség is lehet, leginkább attól függően, hogy valakinek a szakvizsgája az adott területen hiányszakmának számít vagy sem. Csak egyetlen példa: a sátoraljaújhelyi kórház egy pszichiáternek havonta másfél millió forintot is fizet, míg egy budapesti kórházban ugyanez a szakember mindössze a diplomás minimálbérig jut.
A helyzet felmérése érdekében az egészségügyért felelős államtitkárság országos bértérképet készítene, hogy annak alapján osszák szét a pénzt. Ez azonban rendkívül lassú folyamat, ami az államtitkárságnak bizonyosan jól jön most, hiszen lélegzetvételnyi szünethez jut: a tárgyalások most épp a bértérkép készítése miatt szünetelnek. Visszatérve az egyeztetésre: a szereplők egyelőre csak abban értenek egyet, hogy elfogadhatónak tartják a pénz elosztásának ezt a módját, csakhogy abban már egymással is vitában állnak, hogy vajon mi lehet a differenciálás alapja.
A bértárgyalásokat kikényszerítő Magyar Rezidensszövetség elnöke, Papp Magor azt állítja: elfogadják, hogy nem juthat mindenkinek ugyanakkora összeg, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a havi nettó 200 és 300 ezer forint alatti jövedelmeket föl kell emelni. Az orvosok körében pedig – így Papp Magor – szóba sem jöhet, hogy valakinek a havi nettójába beleszámítsák a hálapénzt vagy a bértáblán kívüli bevételeit.
Az már biztos, hogy a béremelés vesztesei lehetnek a háziorvosok is – legalábbis ez derül ki Selmeczi Kamillnak, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnökének a leveléből, amelyet az érintetteknek küldött. Ebben egyebek mellett az áll, hogy Szócska Miklós a bértárgyalásokról zajló egyeztetésen egyértelművé tette: az alapellátás problémáit ebben a körben nem tudják rendezni. Válaszul az érdekvédelmi szervezet a túlmunka megtagadására buzdítja tagjait.
Selmeczi Kamill szerint, ha az alapellátók valóban nem kapnak egyetlen fillért sem, csaknem 30 ezer egészségügyi szakember kimarad az esetlegesen létrejövő ágazati bérmegállapodásból. Mindez azért is sérelmes a háziorvosok számára, mert a praxisok finanszírozása az idén reálértékben 8-10 százalékkal marad alatta a 2011-esnek. A szervezet vezetője szerint így még a jelenlegi bér- és jövedelmi viszonyok megtartása is kérdéses.
A Magyar Orvosok Szövetsége is gyűjti már azokat a nyilatkozatokat, amelyek arról szólnak, hogy ha nem jönne létre az orvosi bérekről szóló egyezség, akkor nem vállalnak túlmunkát. Ha beváltják fenyegetésüket, az ügyeleti rendszer akár össze is omolhat.
