A főváros változatlanul számít a 21 milliárd forintos többlettámogatásra a 32 milliárdos normatíván felül, valamint legalább 2-3 forrásteremtő eszköz bevetésére is engedélyt kérnek. Kivéve az útdíjat, amelyet már mindenki valaki más (rossz) ötletének tart, és a kormányülésen szóba sem került.

– Ha senki nem vállalja, akkor nem lesz ilyen díj – vont vállat Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalással megbízott államtitkára. De akkor miből lesz meg a csőd elhárításához szükséges pénz? A kormánynak nincs ötlete, de Budapest javaslatai se kellenek.

A fővárosi listán az útdíjon kívül az iparűzési adó emelése, a közlekedési adó, a dugódíj, az áfakulcs csökkentése, a forrásmegosztás módosítása és a parkolási bevételek fővároshoz irányítása szerepelt. De Szatmáry szerint idén már szó sem lehet jogszabály-módosításról és a gazdasági keretek megváltoztatásáról. Így a forrásmegosztás módját, illetve a parkolási bevételek elosztását rögzítő önkormányzati jogszabályokhoz, de az iparűzési adó, az áfakulcs mértékét meghatározó adótörvényhez se nyúlnának. Ezzel elveszett a közlekedési adó bevezetésének lehetősége is, hiszen ez is az adóterhek növelésével járna.

A dugódíj se vezethető be az idén, hiszen ahhoz előbb ki kellene építeni az elektronikus beléptető és ellenőrző rendszert, ám ehhez uniós forrásokra lenne szükség, amelyre pályázott is a főváros, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyelőre vonakodik támogatni a tervet.

S ezzel a nyolc pontból álló lista végére értünk úgy, hogy minden javaslatot sikerült valamilyen okkal kihúzni a felsorolásból.

A harcoló feleknek kéne hirtelen összefogniuk

A költségvetési támogatás növelésére vonatkozó kósza gondolattal – főként a normatíva zárolása után – foglalkozni se érdemes. Elvégre még a zárolás feloldására se tett ígéretet a kormány. Holott már kedden feloldhatta volna, ehhez nem kell parlamenti jóváhagyás. De a gazdasági tárca és a vele egyetértő kabinet előbb biztosítékot kér arra, hogy a főváros, a kerületek és az agglomerációs települések elő tudják teremteni a hiányzó 73 milliárdból rájuk eső részt.

A hármas együttműködés futurisztikus felvetésnek tűnik a közelmúlt budapesti belharcainak, bevételeket egymás elől elhalászó akcióinak ismeretében. Nem csoda, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium különböző időhorizontokon látja a megoldást. Jelen állás szerint a távoli jövőben.

Csakhogy a Fővárosi Közgyűlés által megszavazott 9 milliárdos tagi kölcsönnel, illetve a 6 milliárdos költségvetési előirányzat előrehozott kifizetésével is legfeljebb egy hónapig tarthatja a felszínen magát a közlekedési cég.

A január végén kifizetett 8,9 milliárdos hitel után április végéig újabb 32 milliárd törlesztése válik esedékessé. Erre még éppen elég lenne az eredetileg március végéig zárolt állami normatíva 32 milliárdja, de közben működtetni is kellene a céget. S ez napi 380 millió forintba kerül, amelyből 137 milliót fedez a jegyárbevétel. Így áprilisig mintegy 22 milliárdot kellene beletenni a cégbe ahhoz, hogy a járművek kijöhessenek a forgalomba. A fővárosi önkormányzat új, 16 milliárdos folyószámlahitele, a nem kötelező feladatok felmondása, illetve az intézményi előirányzatok tíz százalékának zárolása ugyan elég erre, de nem látni, mi lesz az év hátralevő részében. (Az áprilisban lejáró közszolgálati szerződés csak biztos finanszírozási háttérrel köthető újra.)

Budapest már elment a falig

Tarlós István nem titkolta – és ebben az ellenzék is egyetért vele –, hogy Budapest ezzel „elment a falig”. Atkári János volt pénzügyi főtanácsadó (aki a Demszky-érában főpolgármester-helyettes volt) a csőd szétterjedését sem tartja kizártnak.

A pánik előszelére utalnak a BKV takarékossági intézkedései is. Lecsavarták a fűtést, nincs alkatrészbeszerzés, ami a hideggel karöltve egyre több meghibásodást és járatritkítást eredményez. Nem kötötték újra a vitatott takarítói és reklámszerződést. Az utóbbi tendergyőztese (amelyet a sajtóban a kormánypárthoz közel állónak szoktak titulálni) egyébként is kevesebbet ajánlott, mint az elődje. Az interregnum időszakában viszont az a kevéske bevétel sem termelődik meg, ami korábban befolyt.

Az utasbiztosítás lemondása évi 50 milliót, a kollektív szerződés felmondása ötmilliárdot, a telefonszerződés újratárgyalása 450 milliót, a szolgálati járatok megszüntetése néhány tízmilliót hozott. Nyerhetnek valamit a korhatár előtti nyugdíjasok kedvezményének megvonásából. De még így sem jön össze a hiányzó összeg. Még akkor sem, ha kiszervezik a buszágazatot. Sőt a szakszervezetek szerint ez inkább költségnövekedést eredményez.

Tarlós azt remélte: napokon belül dönt a kormány. Szatmáry viszont tartózkodott az időpont megjelölésétől, mivel nem látja a rendezésre megnyitható forrásokat. A Nemzetközi Valutaalapra (IMF) hivatkozva állította, hogy a kormány már eddig is sokat vállalt. Csakhogy az IMF nem a támogatások csökkentését tanácsolja a magyar kormánynak, hanem az összeg teljes egészének beépítését a költségvetésbe, ahelyett hogy évről évre alultervezi azokat, majd ad hoc módon pénzt osztogat – derül ki Irina Ivascsenkónak, a valutaalap budapesti irodája vezetőjének válaszából, amit a Levegő Munkacsoport kérdéseire küldött.

Rogán eddig nem bírálta a BKK-t

Sem a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén, sem előtte nem fogalmazott meg kritikai észrevételeket a BKK működéséről Rogán Antal – mondta Vitézy Dávid lapunknak. A BKK vezetője csodálkozással olvasta a belvárosi polgármester Indexen közölt felvetését a BKK megszüntetéséről. Meglepetésében a főváros vezetése és a Fidesz fővárosi frakciója is osztozik, mivel a belvárosi polgármester soha nem bírálta a céget. A Belváros sajtófőnöke szerint Rogán külföldi útja alatt nem kívánta se cáfolni, se megerősíteni a hírt. A BKK idei költségvetése valóban 9 milliárd forint, ám a pénz jó része csupán átfolyik rajtuk különféle feladatok, például a közútkezelés és különféle projektek finanszírozására. Ezzel együtt az idén 50 milliárd forint uniós forráshoz segítette a fővárosi közlekedést.

Buszgarázs a Hamzsabégi úton – Nem halad a közlekedési cég megmentése