Metál Zoltán úgy látja, azokkal kívánják finanszíroztatni a csőd felé tartó vállalatot, akik nem veszik igénybe a szolgáltatásait. – Ha ez megtörténik, akkor el kell gondolkozni azon, hogy a megfelelő emberek ülnek-e egyes helyeken – fogalmazott az elnök, aki világossá tette, a véleménye akkor sem változna, ha a díj fizetése alól mentesülnének a taxisok.

A taxisoknak így is épp elég okuk van a panaszra. A droszthasználati díj a korábbi évi 20 ezer forintról 30 ezerre emelkedett az év elejétől, emellett kötelezővé vált a kamarai tagság, amely további ötezer forintot vesz ki a vállalkozók pénztárcájából. – Ennek megálljt kell parancsolni. Hallani dugódíjakról is, és még ki tudja, mi következik. A józanság és az ésszerűség határain belül kell maradni – jelentette ki az OTSZ elnöke. Hozzátette: ha mégis bevezetnék az útdíjat, akkor a taxisszervezetek demonstrációt szerveznek. Hasonló helyzet alakulhatna ki, mint a mintegy 20 évvel ezelőtti országos taxisdemonstráció idején, amikor a megemelt benzinár miatt bénult le a város.

A fuvarozók ugyancsak fújnak az elképzelésre. – Egy szolgáltatásért egyszer lehet pénzt kérni! – jelentette ki a Népszabadságnak Dittel Gábor. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT-Hungary főtitkára szerint a közúti fuvarozók már fizetnek a budapesti utak használatáért. A behajtási díjrendeletet tavaly, a fuvarozók észrevételeinek figyelembevételével fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Eszerint a különféle kategóriákba tartozó tehergépkocsik a város meghatározott övezeteinek használatáért más-más díjat fizetnek. Ezért a szakmai szervezet egy, a fuvarozók költségeit növelő újabb díj bevezetését nem tudja elfogadni. Ha a kormány mégis ilyen döntést hoz, számíthat az érdekvédelmi szervezetek tiltakozására. De ezzel párhuzamosan fel kell készülni arra is: a szakvállalkozások költségeik növekedését áthárítják majd megrendelőikre.

Wáberer György először a BKV gazdálkodását tenné rendbe és ha szükséges, akkor kezdene hozzá újabb források kereséséhez. A legnagyobb hazai közúti fuvarozó és logisztikai cég elnök-vezérigazgatója szerint a budapesti közösségi közlekedés helyzetének javításához, szolgáltatásai európai színvonalúvá tételéhez elsősorban nem pénz kell. Éppen ezért az autósok terheinek növelése helyet érdemes lenne azon elgondolkodni, hogyan lehetne a BKV működését úgy átalakítani, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel kisebb veszteséget termeljen. A feladat csak látszólag nehéz: a társaság ugyanis még mindig úgy működik, mint egy szocialista nagyvállalat. A hatékonyságát le lehet mérni azon, hogy egy-egy járművére hány adminisztratív alkalmazott jut. Ha ez a szorzó 1,3-nál nagyobb, a problémák orvoslásának egyik eszközét sikerült megtalálni.