Abból lett elege a brüsszeli testületnek, hogy már tizenhárom évvel ezelőtt jóváhagyták a tojótyúkok védelméről (!) szóló irányelvet, ám erre tizennégy EU-tagállam – köztük Magyarország – a mai napig fittyet hány. S noha a magyarok csak nyolc éve csatlakoztak, még az uniós belépés előtti esztendőben is engedélyezték a régi típusú tyúkketrecek beépítését.

A józan paraszti ész – Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács szakértője ezzel magyarázza, hogy sok termelő (Magyarországon és fél Európában) az utolsó pillanatig kivárt. – Nem akarták elhinni, hogy ezt az őrültséget végrehajtják – ismeri be a szaktanácsadó. Teljesen ésszerűtlen politikai döntésről beszél, amelyet az állatvédő mozgalmak nyomásának engedve, érzelmi alapon hoztak.

Megmagasítják a tyúkketreceket, amelyekben ritkábban vannak az állatok, így nagyobb terület jut egy-egy tyúknak: íme a fő újdonság az EU-irányelvben. Ez persze jól hangzik, de a termelők arra figyelmeztetnek, hogy a tojótyúkok élénk vérmérsékletű állatok, amelyek a legkisebb stressz vagy takarmányozási hiba hatására nekiesnek egymásnak – és erre ezentúl helyük is lesz. Gyakran előfordulhat akár kannibalizmus is.

Kaparóteret is biztosítani kell a tyúkoknak az uniós szabályozás szerint. Csakhogy ezt megoldani nem olyan könnyű, ezért általában műfüves lapokat (magyarán: zöld műanyag lapokat) raknak a ketrecekbe. Ezeken viszont a trágya nem hullik át, vagyis gyorsan elszennyeződnek, így több kárt okoznak, mint hasznot.

Nem nehéz megérteni ezek után, miért vonakodott a tojótyúkjóléti szabályokat a saját jogrendjébe átültetni tizennégy EU-tagország (Belgium, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország). Nem elég, hogy az új technológia bevezetése sokba kerül, még az állandó költségek is nőnek: kevesebb tyúk fér el egy-egy ketrecben, és mivel többet mozognak, több takarmányt is kell adni nekik.

Bármikor tényfeltáró csoportot küldhet Magyarországra az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás első lépéseként, és az állatorvosokból álló csapatnak akárhol joga lesz vizsgálódni. Az 530 hazai tojótyúktartó telepből száznál is több jelezte, hogy még nem állt át az új technológiára – és a szakemberek megbecsülni sem szeretnék, hány olyan telep van, amely egyszerűen nem szólt.

És így jönnek az illegális tojások. Az Európai Bizottság ugyanis bekeményített, és közölte: az „elavult” ketrecekkel dolgozó termelők csak a belföldi piacon adhatják el a tojásokat, ott is kizárólag ipari feldolgozásra (tojáspornak, tésztagyártásra) – és csupán július végéig. Ha ezek a tojások mégis felbukkannak az üzletek polcain, illegálisnak minősülnek...

Ötvenforintos határ felé halad a tojás

Itt már nem babra megy a játék. Jó néhány tagállamban az árak emelkedésére számítanak, Magyarországon például – ahol már amúgy is negyven forint felé jár egy tojás ára – az ötvenforintos határ sem tűnik olyan messzinek. Más kérdés, hogy a drágulásnak is van korlátja, hiszen a vásárlókat valahogy meg kell tartani.

– Sok termelő akkor sem tud technológiát cserélni, ha ehhez támogatást kap. A kormány tavaly is kiírt pályázatot, de hiába nyert valaki, a beruházást előre kell finanszíroznia. Márpedig a legtöbben banki hitelt nem akarnak felvenni, saját pénzük viszont nincs elég, ezért abbahagyják az egészet – sorolja a gondokat Földi Péter.

Ötezer forint tyúkonként: átlagosan ennyibe kerül a technológiacsere a tojótyúktartó telepeken. Egy közepes, 60-70 ezer tyúkot tartó termelőnek tehát 300-350 millió forintot kell kiadnia; a nagynak minősülő termelőknél már 100 ezer felett van a tyúklétszám (azaz félmilliárd forint felett a költség). Hogy ez a pluszkiadás mikor térül meg, nem nehéz kitalálni.

Ha megnézzük a kötelezettségszegési eljárás alá vont országokat, látjuk, hogy alapvetően dél-európai és kelet-európai tagállamokról van szó. Az olasz–spanyol–portugál trió – a hatalmas tyúkmennyiség miatt – abban reménykedett, hogy lehet még halogatni az EU-irányelv alkalmazását. A másik oldalon a szabályozás bevezetését sürgette Németország, ahol különösen erősek az állatvédő mozgalmak.

Az egymásra mutogatás is beindult az unión belül. A megfenyített országok azt állítják, hogy problémák másutt is vannak, ám egyes tagállamok túlzottan rózsaszínű képet festettek az Európai Bizottság előtt. S mivel ez utóbbiak továbbra is étkezési tojásként árulhatják a „retroketrecekből” származó tojásokat, versenyelőnyhöz jutnak. Tartsanak ellenőrzéseket mindenhol! – kérik most a dél- és kelet-európai (köztük a magyar) termelők. A tényfeltáró csoportokkal együtt jönnek a tyúkperpatvarok is.

Tojótyúktartó telep Magyarországon. Van-e pénzük tágasabb szállásra?