A megyei szervezeteknél február végéig lezárulnak a folyamatok, az országos elnökség új tagjainak, illetve a pártelnöknek és helyetteseinek megválasztására viszont csak a március végi kongresszuson kerül sor. Szinte mindegyik pozícióra több jelölt is akad, és bár a verseny sok helyen kiszámíthatatlan végeredményeket hozhat, bizonyos lehetőségeket már most nagy biztonsággal fel lehet vázolni.

Szanyi Tibor a kihívó, Mesterházy Attila a regnáló elnök, Szanyi belső alternatívát akar felmutatni FOTÓ: MÓRICZ SIMON

Forrásaink szerint Mesterházy Attila pártelnöki újraválasztása kevéssé kérdéses, bár a szintén versenybe szálló Szanyi Tibor azt mondja, biztos abban, hogy végül többséget tud szerezni magának és jelölti programjának. A XIII. kerületi politikus kérdésünkre megerősítette: megkezdte az új alapszabály értelmében szükséges ajánlások összegyűjtését, és „érdemi belső alternatívát” kíván felmutatni a kongresszusi küldötteknek Mesterházy programjával szemben.

Korábban az tűnt valószínűnek, hogy az elnökhelyettesi poszt legfőbb várományosa Botka László lesz, a szegedi polgármester azonban épp lapunknak erősítette meg: inkább a választmány elnöki posztjáért száll versenybe. Ez forrásaink szerint annyit jelent, hogy Balogh András esetleg megőrizheti jelenlegi elnökhelyettesi székét (elsőként biztosította is támogatásáról a más posztért induló Botkát), de előfordulhat, hogy a jelenlegi választmányi elnök, Simon Gábor „bukhat feljebb” az elnökhelyettesi vagy egyik alelnöki székbe. Már amennyiben Simon nem kíván megmérkőzni a szegedi kihívóval. Egy esetleges Simon–Botka párharc kimenetele azonban egyelőre megjósolhatatlan, a fő kérdés, hogy az irányadó erőcsoportok kit támogatnak majd. Kérdésünkre Simon Gábor azt mondta: tiszta, egyenes beszédre van szükség a pártban, meg kell mondani, hogy ki, min és hogyan akar változtatni. „Az általam vezetett választmánynak döntő szerepe volt abban is, hogy a Demokratikus Koalíció kiválása rendezetten, különösebb vérveszteség nélkül zajlott le. Az MSZP-nek olyan vezetőkre van szüksége, akik nem csupán státuszra, hanem munkára jelentkeznek. Én, ahogy korábban is, munkára és a vele járó felelősséggel bíró feladatokra jelentkezem” – tette hozzá Simon Gábor.

Elnökhelyettesi posztra ajánlották többen is Horváth Csaba budapesti pártelnököt, ő azonban várhatóan az egyik alelnöki széket kaphatja majd meg. Helyét viszont bizonyosan Molnár Zsolt szervezési igazgató foglalja majd el a fővárosi pártszervezet élén, Horváth pedig alelnökként – levéve róla a fővárosi pártszervezés feladatainak összes terhét – felkészülhet és „bizonyíthat”, mint lehetséges jövőbeni főpolgármester-jelölt. A másik országos alelnöki posztot legnagyobb valószínűség szerint Gúr Nándor kaphatja majd, aki (Horváth Csaba „fővárosi figurája” mellett) a „vidéki pillér” lenne a vezetésben. A „karcosabb szereplésekre is képes” Gúr ráadásul borsodi pártelnökként Kelet-Magyarország jó ismerője, és a parlament foglalkoztatásügyi bizottságának elnökeként a szakszervezetekkel való egyik összekötő a pártban.

A fővárosi kerületek élén kevés változás történt és történik még: a budapesti pártelnökké előrelépő Molnár Zsolt helyét a II. kerületben Eörsi Gergely veszi át (ő lett volna eredetileg az MSZP jelöltje az időközi választáson Lévai Katalin előtt), a jelenlegi vezetők személye pedig egyedül a VII. és a XVIII. kerületben változhat. A megyei pártelnököket illetően Veszprémben, Győr-Moson-Sopronban, Zalában, Somogyban, Hajdú-Biharban és Bács-Kiskunban lehet változás. Veszprémben például Gőgös Zoltán és Pál Tibor mérkőzhet meg, Bács-Kiskunban a kecskeméti pártelnök Király József lehet esetleg új befutó, Somogyban pedig Harangozó Gábort választhatják újra, de az egykori EP-képviselő is kap majd kihívót Ács Tamás személyében. Utóbbi fiatal politikust azok támogatják, „akik somogyi pártelnököt szeretnének”; Harangozó ugyanis eredetileg nem a megyéhez kötődik. A regionális pártelnökök többsége ezzel együtt vélhetően marad a helyén, így megerősítésre számíthat például Puch László (Baranya), Harangozó Tamás (Tolna), Nemény András (Vas), Iváncsik Imre (Jász-Nagykun), Botka László (Csongrád), vagy épp Veres János (Szabolcs-Szatmár-Bereg) is.

Ami az új országos elnökséget illeti, néhány „bevált arc” mellett inkább sok új, egyelőre a nagypolitikában ismeretlen (sokak szerint ezáltal egyelőre súlytalan) fiatal politikus kerülhet be a testületbe. Ifjúsági kvótán a „régi fiatal motoros” Varga László és Harangozó Tamás számíthat támogatásra, de Trippon Norbert (ő budapesti alelnök is lehet) és Winkfein Csaba is bejutásesélyes. De többen felvetették a pártrendezvényeken rendszeresen szónokoló Bárány Balázs, a pécsi frakcióvezető Tóth Bertalan vagy a székesfehérvári pártelnök Márton Roland nevét is.

Női kvótán Kunhalmi Ágnes bejutását többen tényként kezelik, a hölgyjelöltek között a püspökladányi időközi választáson indított Bangóné Borbély Ildikó, a zuglói Demeter Márta, illetve az I. kerületi Cservék Ágnes nevét is többen említik. Úgy tudjuk, hogy a korábbi vezetőség ismert tagjai, így például Kiss Péter, Hiller István, Lendvai Ildikó vagy Szekeres Imre – bár jelöléseket biztosan kapnak majd – elnökségi tagságért sem indulnak. Az irányító testületben a korábbról is ismert politikusok közül egyesek szerint leginkább Varga Zoltán önkormányzati miniszter és Korózs Lajos volt szociális államtitkár kaphat helyet.