A nemrég közétett összeállítás szerint azonban a válság nem érintette egyformán a különböző korcsoportokat. A 17 évesnél fiatalabbak helyzete egyértelműen romlott, de a 18 és 24 év közötti fiatalok szegénységi kockázata is nőtt 2005-höz képest. Az ötvenévesnél idősebbek helyzete viszont javult, a legkedvezőbb helyzetben a 65 évesnél idősebb férfiak vannak, az ő szegénységi kockázatuk nem éri el az országos átlag negyedét sem. Az idős nők hátránya abból ered, hogy rövidebb szolgálati idővel rendelkeznek, munkában töltött idejük alatt pedig kevesebbet kerestek, mint a férfiak, ezért nyugdíjuk is alacsonyabb. Sok közöttük az egyedülálló vagy özvegy, ami tovább növeli a szegénységi kockázatot.

Az, hogy a lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete jónak mondható, a teljes körű nyugellátásnak köszönhető – mutat rá az elemzés. A szegénységi küszöb havi körülbelül 59 ezer forintos értéke alacsonyabb, mint az átlagnyugdíj, ráadásul a gazdasági válság okozta bizonytalanság is kevésbé sújtotta a nyugdíjasokat ellátásuk kiszámíthatósága miatt.

– Ennek ellenére természetesen sok nyugdíjas joggal érzi magát szegénynek, hiszen a rezsi, az étkezés, a gyógyszerek kifizetése egy 59 ezer forintnál némileg magasabb összegből is nehézkes – hangsúlyozza Salamin Pálné, az elemzés egyik készítője. Hozzáteszi: a nyugdíjasok már régen nem alkotnak egységes réteget, hiszen az újonnan nyugdíjba vonulók egy részének jóval több pénz jár, és rendelkeznek megtakarításokkal is.

Furcsának tűnhet, de a válság következtében mérséklődött a munkanélküliek szegénységi aránya. Az ok azonban szomorú: az elemzés szerint a munkanélküliség növekedése miatt jelentős volt a korábban kedvezőbb helyzetben lévő emberek beáramlása a munkanélküliek közé, ami feltehetően csökkentette az állástalanok szegénységi rátáját. Mindezek ellenére a munkanélküliek közel 45 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

A gyerekes háztartások relatív helyzete is romlott a válság hatására. A teljes munkaidőben foglalkoztatott szülők vezette gyerekes háztartások szegénységi kockázata a kétszerese, a munkanélküli szülős háztartásoké pedig négy és félszerese a gyermektelen háztartásokénak. Kiemelkedően nehéz az egyszülős háztartások és a három vagy annál több gyereket nevelő háztartások helyzete: nekik több mint kétszer akkor esélyük van arra, hogy a szegénységi küszöb alá kerüljenek, mint más családoknak. Alacsony viszont az idősekből álló kétszemélyes háztartások vagy a gyermektelen párok szegénységi kockázata.

– Gondoljunk csak bele, hogy a családi pótlék egy gyerek ellátásának hány százalékát fedezi. Ehhez képest a nyugdíj egy felnőtt ellátásának jóval nagyobb hányadára elég – mondja a szakember.