Vizsgálják Schmitt doktoriját
Az egyetem közleménye szerint „a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TSK) dékánja létrehozta azt a tényfeltáró bizottságot, melynek feladata tanulmányozni Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit. Annak érdekében, hogy a bizottság zavartalanul és pártatlanul tudjon dolgozni, a TSK dékánja csak az eredménnyel egy időben teszi nyilvánossá a bizottság tagjainak névsorát. A munkával kapcsolatos eredményekrőlmárcius 28-án adunk tájékoztatást.”
Mint emlékezetes, a Hvg.hu két héttel ezelőtt publikált cikkében azt állította, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjából 180 oldal nagyrészt megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Az államfő egy hétre rá a Kossuth rádió reggeli műsorában azt állította, azért van sok egyezés a két munka között, mert ugyanazokból a forrásokból dolgoztak. Leszögezte ugyanakkor, hogy további 30-35 oldal a saját következtetéseit tartalmazza. Időközben azonban kiderült, hogy egy német szerzőtől származó jelöletlen idézetek is vannak a disszertációban, és ezek teszik ki a maradék 35 oldal felét.
A vizsgálat kereteinek meghatározása a külső szemlélő számára az időhúzás szándékárautal:mintha az érintettek abban bíznának, hogy március végére elül a botrány, és a Schmitt-ügy kikerül a közvélemény érdeklődésének fókuszából. A Hvg.hu úgy értesült: a múlt héten az egyetem vezetése még egy őszig elhúzódó vizsgálatot pártolt volna. A két hónapos időigény elsősorban azért tűnik soknak, mert amikor egy új doktori disszertáció elkészül, az opponenseknek (akik általában csupán ketten vannak) jellemzően egy-két hetük van az anyag elolvasására, a források és az állítások ellenőrzésére, a dolgozat színvonalának értékelésére. Ez pedig aligha kevésbé bonyolult feladat, mint egy olyan plágiumügy tisztázása, ahol a forrásmunkák és a másolt oldalak meghatározását a sajtó előzetesen már elvégezte.
Az is tény azonban, hogy vannak ennél hosszabb vizsgálatok is: amikor egy évvel ezelőtt Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter plágiumbotránya kipattant, a politikusnak doktori címet adó egyetem három hónapon át vizsgálódott (igaz, a miniszter már ezt megelőzően, a vádak nyilvánossá válásától számított két héten belül lemondott, és maga kérte a doktori cím visszavonását). Megjegyzendő, hogy a doktori cím odaítélése átlátható és nyilvános körülmények között történik – ehhez képest szokatlan, ha a cím sorsáról utóbb titokban döntenek.
Az egyetem tegnapi sajtótájékoztatóján Tóth Miklós, a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja kijelentette: nem nehezedett rájuk külső nyomás. Mint kifejtette, a tényfeltáró bizottság öt főből áll, részben egyetemi oktatók, részben külsősök alkotják, de mindannyiukat az egyetem kérte fel. Elképzelhető, hogy a későb biekben külföldi szakértőket is meghívnak. A testület szakmai kompetenciája a dékán szerint megkérdőjelezhetetlen, minden érintett szakterület képviselve van benne.