A szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben úgy értékelték, hogy a gazdaság továbbra is rendkívül sérülékeny, elsősorban a devizában történt eladósodottság, a magas államadósság és az ország külső körülményeknek, legfőképp az euróövezeti válságnak való erős kitettsége, továbbá belső tényezők miatt. Utóbbiak között szép számmal szerepelnek az Orbán-kormány befektetőellenes, nem ortodox intézkedései a válságadóktól kezdve a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításán át a végtörlesztésig. Az IMF a jövőben az ilyen, „ad hoc intervenciós lépések” mellőzésére szólítja fel a kormányt.

A Széll Kálmán Tervet megdicsérték, az azt követő lazításokat viszont ostorozták. Ezek közül a bérkompenzációt és a végtörlesztéssel járó állami tehervállalást pellengérezték ki, amelyek együtt akár 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra is növelhetik az idei GDP-arányos hiányt. A megcélzott 2,5 százalékos defi citben – bár nagyon ambiciózusnak tartja – az IMF eleve nem hisz, annak eléréséhez ugyanis rendkívül szigorú gazdálkodás és további megszorítások szükségesek. A tét nagy, hiszen a Magyarország ellen indított brüsszeli túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszába ért, és ez a kohéziós fejlesztési támogatások esetleges megvonásával vagy befagyasztásával fenyeget – figyelmeztetnek.

A kormánynak azt tanácsolják, hogy tegye kiszámíthatóvá gazdaságpolitikáját, és szerezze vissza a befektetői bizalmat. Az igazgatóság az adózási rendszer és a kiadások szerkezetének összehangolását is kívánatosnak tartaná, de arra nem szólít fel, hogy töröljék el az eleve bírált egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, igaz, átdolgozásra érdemesnek tartják.

Ugyancsak fontosnak tartja a független Költségvetési Tanács jogi és szakmai értelemben vett megerősítését, különösen, amikor alkotmányos célként határozták meg a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá történő csökkentését – amit egyébiránt helyesel az IMF. A pénzügyi szektor megerősítését is kívánatosnak tartja az IMF igazgatósága, megjegyezve, hogy a Magyar Bankszövetséggel történt megegyezés a svájcifrank-alapú hitelek végtörlesztéséről előremutató, és elősegítheti a gazdaság talpra állását, noha a kivitelezés módját sokkal körültekintőbben is meghatározhatták volna. A monetáris szigort helyeslik, ugyanakkor kifejezik aggodalmukat, ami a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének kormányzati „ihletésű” megnyirbálását illeti. Végezetül a valutaalap nem zárja ki kategorikusan egy elővigyázatossági jellegű megállapodás megkötését Magyarországgal, de ehhez mindenképpen szükségesnek tartja, hogy a felsorolt problémák megnyugtató kezelése megtörténjen. A nemzetgazdasági tárca nehezen értelmezhető közleményében arról írt, hogy az IMF delegációja miért járt nálunk és mikor jön vissza. A kritikákról egy szót sem ejtettek.

Lassul a gazdaság

A magyar gazdaság 2011-ben csupán 1,25 százalékkal növekedhetett (a végleges adatra még várni kell), míg az idén jó esetben 0,3 százalékos lehet a hazai össztermék bővülése az IMF prognózisa szerint. 2013-ban már beindul a gazdaság szekere, ekkor az IMF 1,5 százalékos gyarapodást vár. Az idei év azonban majd minden szinten mínuszos lesz: a lakossági fogyasztás 0,8, a kormányzati egy százalékkal zsugorodik, a beruházások szintén 0,8 százalékkal esnek vissza. Az infláció megüti az 5 százalékot, a munkanélküliségi mutató 11,1 százalékról 11,5 százalékra nő. Az adósságot a GDP 75,5 százalékára teszik (82 százalék helyett), mert az előretekintés még 300 forint alatti euróárfolyammal számolt.