A végleges szövegről már hétfőn megállapodhatnak az állam- és kormányfők Brüsszelben. Berlin azért szorgalmazta a költségvetési politikák még szigorúbb összehangolásának külön írásos rögzítését, mert kétkedő szavazópolgárainak csak így lehet eladni, hogy Németország nagyobb pénzügyi áldozatvállalása nélkül az euró nem menthető meg.

Az ördög persze a részletekben van: éles bírálatok érik a szöveg tervezetét az eurózónán belülről és kívülről. Az eurót használó s tetemes uniós és valutaalapi hitelben részesített írek például még nem tudták eldönteni, tartanak-e népszavazást. A finnek szerint az egész fiskális szerződés – amely nem azonos a stabilitási paktummal –értelmetlen és szükségtelen. A csehek szintén azon morfondíroznak, hogy referendumot tartanak. A lengyelek azt akarják, hogy az összes aláíró vehessen részt az eurózóna külön csúcsértekezletein, hogy ne jöjjön létre kétsebességes Európa. Svédországban az ellenzék nem támogatja a szerződést. Mire Orbán Viktor miniszterelnök – aki a decemberi uniós csúcson előbb nemet, aztán talánt mondott a magyar részvételre – érdemben beleszólhatott volna az egyeztetésekbe, tárgyalási pozícióit a végletekig lerontották a gazdaságpolitikája és demokratikus elkötelezettsége iránti európai kételyek. Így most igennel szavaz.

A szerződés lényege a kiegyensúlyozott költségvetés követelményének – a strukturális egyenleg legfeljebb 0,5 százalékos hiányt mutathat – alkotmányba illesztése. Amely tagország erre nem hajlandó, nem kaphat támogatást az Európai Stabilitási Mechanizmus elnevezésű alapból. Egyebekben a cikkelyek a létező uniós előírásokat követik, talán egyértelműbb figyelmet szentelve az előzetes gazdaságpolitikai egyeztetésekre, valamint a költségvetési folyamatok korrekciójára. A szorosabb gazdaságpolitikai együttműködésre tett utalás, illetve az Orbán-kormány által elutasított euró plusz paktum említése azonban szöget ütött az írek és persze amagyarok fejébe, vajon a háttérben nem a német–francia erőlködés munkál-e az adópolitikák harmonizációjára. A cikkelyek az adó szót azonban nem említik, ezért tett javaslatot újra a minap Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök a közös társasági adóalap kialakítására, de a gazdasági növekedést ösztönző új indítványok keretében.

Az Európai Központi Banknak nem tetszik, hogy a kiegyensúlyozott költségvetés kötelme alól ki lehetne bújni rendkívüli eseményekre hivatkozva. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke szerint ezzel felvizezik az egész szöveget.

A szerződés akkor lép érvénybe, ha legalább tizenkét euróország ratifi kálja, de elemzők még ebben az esetben sem látják, miként járulna ez hozzá a válság megoldásához. A görög csőd közeleg, a portugál hozamok is az égbe szöknek, mert a piac most már Lisszabon összeomlására is spekulál. Erre mondhatta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezére a minap Berlinben, hogy ez a szerződés legfeljebb kiegészíthetné a kockázatok megosztását szolgáló eurókötvények bevezetését, amit viszont Berlin a leghatározottabban elutasít. Egyelőre.